Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

— A tulajdon általában — 149 felelően átértékelhető (I. 1676/ II. 1552-)- Az átértékelésre vonatkozó határozatokat lásd az Átértékelés címe alatt. A megtérítésre kötelezett rendszerint nem a ténylegesen beszedett, hanem az elvont jövedelmet tartozik megtéríteni, vagyis azt a jövedelmet, ami okszerű gazdálkodással elérhető volt. Ha tehát a birtokos a kiveszett szőlőtőkéket nem pótolta az okszerű gazdálkodás szerint s emiatt kevesebb jövedelmet húzott a rendesnél, ez nem csökkentheti a megtérítendő elvont hasznok mértékét és ha a birtokos eladta az ingatlant, akkor sem az eladási ár kamatait kell megtérítenie, hanem a birtok remélhető tiszta jövedelmét (I. 309, IV. 395, C. 3334/1928.), aki pedig a közös házat kizárólagos használatba vette, az nem a bérkorlátozásoknak megfelelő összeget, hanem az elvont használati értéket tartozik megtéríteni (II. 1596.). A mezőgazdasági ingatlan évekre visszamenőleg élvont és búzaértékben megállapított hasznait, tekintettel arra, hogy közben a búzaár hatóságilag volt szabályozva — a Kúria az egyes gazdasági évek végén volt búzaár szerint számította át s megfelelő átértékeléssel vette figyelembe (I. 1860.). A fentebb már ismertetett azoknál az eseteknél azonban, ahol a gyakorlat jó- vagy rosszhiszeműségre való tekintet nélkül kötelezi a birtokost az elvont hasznok megtérítésére, ezeknek a hasznoknak a megtérítését az előző állapot visszaállítása címén. u ténylegesen beszedett hasznokban állapította meg s azt ítélte vissza, amit beszedett, ami tényleg a birtokába jutott, vagy amivel gazdagodott (II. 1491, 1520., III. 90., 792. Sz. T., 1201, 1314.). A beszedett hasznok kiadására kötelezte a Kúria a férjét megmérgező özvegyet is özvegyi jogának korlátozása kapcsán (II. 93i.)Az eredeti állapotnak adásvételi szerződés hatálytalanítása kapcsán szükségessé vált helyreállításánál egyfelől az elvont liaszon, másfelől a kifizetett vételár kamatát azonos időtartamra egymással kiegyenlítettnek tekinti a gyakorlat (III. 1074., D. T., IV. 527, 798, C. 3599/1926, C. 7406/1928.). Az elvont hasznok után, mint járulék után, kamat nem jár {II. 924-). Az ingatlan birtokát az elvont hasznokra vonatkozó igény, fenntartása nélkül átvevő tulajdonos utólag már nem támaszthat követelést az elvont hasznok iránt (IV. 967.). A dolog birtokát visszaadó fél is érvényesíthet azonban ellenköveteléseket, pl. követelheti az általa fizetett vételár visszatérítését (II. 1523.), ha azt a másik fél kezéhez fizette (I. 1942.). Követelheti továbbá, hogy a dologra fordított beruházásai megtéríttessenek. És pedig a jóhiszemű birtokos a dologra szükségszerűen és hasznosan fordított költekezésének megtérítését követelheti, a hasznos beruházásokat azonban csak annyiban, amenynyiben azok jelenleg is megvannak és amennyiben azokkal a do-