Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

128 — Gyermektartás — sorrendjét változtatja meg, amennyiben elsősorban az örökbefogadó lesz kötelezve a tartásra, vagy ha az örökbefogadási viszony megszűnik, hárul az ismét a vérszerinti rokonokra (L 1123. B. f., C. 623/1929.). A természetes gyermek örökbefogadása a gyermek javára éppen olyan új családi kapcsolatot és tartási kötelezettséget létesít, mint a törvényes gyermek örökbefogadása. Ez a kötelezettség is megelőzi tehát a természetes atya tartási kötelezettségét (L 1123. B. T ). 4. Vegyes határozatok. A gyermektartásdíj visszamenőleges megítélésénél is alkalmazza a gyakorlat a 471. sz. E. H-ban kifejezésre jutott azt a jogszabályt, hogy ha visszatérő időszakokban fizetendő tartásdíjakra irányuló követelés huzamos időn át felszaporodott részleteinek egyszerre való behajtása a kötelezett fél vagyoni érdekeit súlyosan megtámadná, a jogosított az ily követelésről lemondottnak tekintendő, ha azt huzamos időn át nem érvényesítette, kivéve, ha az érvényesítésben tőle nem függő okból gátolva volt. Ez a szabály a már megítélt tartásdíjakra is áll. Az indokolatlan késedelem elhárítására nemcsak a kényszerbehajtásra vonatkozó eljárás sikertelen lefolytatása vezet, hanem annak igazolása is, hogy a hitelező a lefolyt huzamosabb idő alatt akár az adóshoz közvetlenül, vagy közvetve intézett felszólítás útján, akár más módon megfelelő lépéseket tett a behajtásra, ha a lépések csak azért nem vezettek sikerre, vagy azért hagyattak abba, mert azadós nem rendelkezett olyan vagyonnal, amelyből a követelés behajtása egyáltalában, vagy különösebb nehézség nélkül várható lett volna (II. 452, III. 881, IV. 498, C. 7163/1927.). így pl., ha az adós éveken át házasságkötéssel hitegette és ezzel tartotta vissza a hitelezőt a követelés érvényesítésétől, akkor pedig, amikor már mással kötött házasságot, a tartásdíjra vonatkozó ügyességi tárgyalások vagyontalanság miatt nem voltak befejezhetők, de a tárgyalások újból felvétettek, mihelyt az adós vagyoni viszonyai javultak: a tartásdíjat évekre visszamenőleg is megítélte a Kúria (III. 881.), úgyszintén akkor is, amikor a jogerősen megítélt tartásdíj behajtása iránt az adós vagyontalansága miatt a hitelező nem tett ugyan lépéseket, de számtalanszor szólította őt fel a fizetésre (II. 452.). A kereset beadását megelőző hat hónapot a gyakorlat nem tekinti oly hosszú időnek, hogy a tartásdíjnak erre az időre való visszamenőleges megítélését mentségi okok igazolásától tenné függővé (II. 1687.). Ha a jogosított előbb megállapítási keresetet indít s csak