Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

— Vegyes határozatok — 129 a per során változtatja át marasztalásra kereseti kérelmét, a tartásdíj iránti követelés már a megállapítási kereset beadásának időpontjától érvényesítettnek tekintendő (III. 856.). Azoknál az eseteknél, ahol nem a második sorban eltartásra kötelezett fél követeli a gyermektartásdíj visszamenőleges megítélését, hanem olyan harmadik személy, aki anélkül, hogy tartásra kötelezve lett volna, eltartotta a gyermeket — a Kúria nem a fenti jogszabályra hivatkozik, hanem arra a jogszabályra, hogy aki más helyett oly költekezést tesz, mit törvény szerint az maga tartozott volna teljesíteni, jogosított attól annak megtérítését követelni — se jogszabály alapján ítéli meg évekre visszamenőleg is a gyermektartásdíjat, midőn az anya nővére, vagy egy a rokoni kapcsolaton is kívül álló harmadik személy tartotta el a gyermeket (I. 268, III. 1322.). A gyermektartásdíj felemelése akkor is helyt foghat, ha annak megállapítása után a felmerült körülmények folytán csak átmenetileg van szükség a felemelésre, pl. betegség és gyógykezeltetés miatt (III. 1118. Gy. T.). A kereset beadását megelőző időre a tartásdíj felemelésének sincs helye (II. 153. Gy. T.), az átértékelésnek azonban a kereset beadását megelőző időre is helyt adott a II. 75. Sz. T. és a II. 153. Gy. T. sz. alatt közölt határozat. Ezzel szemben a P. H. T-ban 771. sz. alatt felvett elvi határozat szerint: A tartás céljaira időszakonként fizetendő járadékok átértékelésének rendszerint a kereset beadásától kezdve van helye; a korábban esedékessé vált részletek átértékelését a jogosított csak abban az esetben követelheti, ha igényének érvényesítésében tőle nem függő, vagy a kötelezett cselekményére visszavezethető okok akadályozták. Az a gyakorlat, hogy a tartásdíj után kamatot megítélni nem lehet, nem vonatkozik a bírói ítélet, vagy egyesség, vagy, az ezekkel egy tekintet alá eső közjegyzői okirat szerint fizetendő követelés után a végrehajtási törvény 43. §. utolsó bekezdése alapján a teljesítési határidő lejártától járó késedelmi kamatokra (II. 1525.)- A Kúria ezzel a határozatával szembehelyezkedett a Bduapesti Törvényszék II. 1343. sz. alatt közölt állásfoglalásával. A Polgárijogi Határozatok Tárába 763. sz. alatt az előbbi jogszabály nyert beiktatást a következő szövegezéssel: A bírói gyakorlat szerint tartásdíj utáni kamatot megítélni nem lehet ugyan, ez a tilalom azonbah nem vonatkozik a bírói ítélet vagy egyesség, vagy az ezekkel egy tekintet alá eső közjegyzői okirat szerint fizetendő követelés után az" 1881. évi LX. tc. 43. §-ának utolsó bekezdése alapján a teljesítési határidő leteltétől járó késedelmi kamatra. Dr. Boda ; Magánjogi döntvénytár 9