Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

— Törvényesítés — 117 utólagos házassággal törvényesített gyermeke maradt — az örököshelyettesítés nem lép hatályba (L- 1988.). A gyermek törvényesítése királyi, illetőleg kormányzói okirattal, mint kegyelmi ténnyel is megtörténhetik. Az ekként törvényesített gyermek is a törvényes házasságból leszármazó ivadékok jogállapotába jut az atyával szembeni s a törvényes leszármazott javára is biztosított örökösödési jog illeti őt, a törvényesítés joghatályának kezdetétől fogva. E joghatály rendszerint a legfelsőbb elhatározás keltétől veszi kezdetét; lehet azonban kegyelemmel törvényesíteni az atya halála után is, ha a törvényesítést maga az atya kérte, de időközben a legfelsőbb elhatározás meghozatala előtt meghalt; sőt lehet törvényesíteni az atya halála után az anya vagy a gyermek kérelmére is, ha az atya a gyermeket magáénak elismerte (P. H. T. 738. sz. hat. indokolása.) A P. H. T. 738. sz. elvi határozat az ilyen törvényesítési joghatályát akként állapította meg, hogy: az atya halála után törvényesített gyermek törvényesítésének joghatálya visszahat az atya halálának időpontjára és az így törvényesített gyermek is az atya törvényes örökösévé válik. Mostohagyermeknek az a gyermek tekintendő, aki az egyik házastárstól a házasságkötés előtt született, de akit nem a másik házastárs nemzett. A nőnek más férfitől házasságon kivül született gyermeke annak, akihez a nő később férjhez megy épp ugy mostohagyermeke, mint az a gyermek, aki a nőnek korábbi házasságából született (I. 1587. K. B.). A mostohatestvért törvényes örökösödés illeti — a közös szülő révén — féltestvérének hagyatékára," tekintet nélkül arra, hogy ági, vagy szerzeményi vagyonból áll-e a hagyaték (I. 189.). Törvénytelen a házasságon kivül született, vagy törvénytelenné nyilvánított gyermek. A törvénytelen gyermeket az anya hagyatékára a törvényes gyermekkel egyenlő öröklési jog illeti, az anya hagyatékában tehát a törvénytelen gyermek megelőzi a házastársat (IV. 164.), még az anya közszerzeményi vagyonában is (I. 1268. Sz. T.). , A házasság létrejötte után és annak jogi fennállása alatt született gyermek törvényességének megtámadása a férj legszemé' lyesebb joga, amit a férj mindenkivel szemben hatályos módon egyedül maga gyakorolhat és kizárólag a Pp. XII. címében meghatározott speciális perben (II. 628, IV. 465.). Ezt a megtámadási jogát a férj sem érvényesítheti pl. incidentaliter a bontóperben, ahol tehát az, hogy a feleség a házasság alatt idegen férfitől gyermeket szült, mindaddig nem szolgálhat önálló bontóokul, míg á gyermek származásának törvénytelensége a speciális megtámadási perben megállapítva nem lett (II. 166, 1465.). Annak azonban nincsen akadálya, hogy a gyermek törvényességének megtámadása iránti pert az apa a házasság megtámadása