Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

98 — Különvagyon — célszerűségi okokból a pénzbeni kiegyenlítést rendelte el, a kiegyenlítéskori érték szerint (I. 979.). Nem követelhető a közszerzemény természetbeni kiegyenlítése akkor sem, ha a közszerzemény, annak értékét lényegesen meghaladó különvagyonnal egyesült (C. 8215/1926.). A közszerzemény átértékelésével kapcsolatos határozatokat lásd az Átértékelés címe alatt. 24. Különvagyon. 1. A különvagyon eredete. 2. Rendelkezés a különvagyon felett. 3. A különvagyon kiadása^ 1. Á különvagyon eredete. Különvagyonnak tekintendő a házasfelek egyikének, vagy másikának a házasságkötéskor megvolt vagyona, továbbá az a vagyon, ami a házastársak egyikére vagy másikára a házassági együttélés alatt ingyenes élők közötti, vagy halálesetre szóló szerzéssel szállott, vagy ami a különvagyonért cserébe adás, értékének átváltoztatása folytán annak helyébe lépett, illetve annak elvonásáért vagy megsemmisítéséért megtérítésül adatott, figyelembe véve a házassági életközösség megkezdésekor a különvagyont terhelő adósságokat, valamint azokat a külön adósságokat is, melyek az életközösség tartama alatt keletkeztek s nem a különvagyonból nyertek visszafizetést (III. 1296, IV. 755.). Ennek megfelelően különvagyont képez a szülői ajándék. akkor is, ha az a házassági életközösség alatt adatott s akkor is, ha a megajándékozott személy külön meghatározása nélkül adatott a házastársaknak, miután azt kell feltenni, hogy a szülők az ilyen ajándékozással gyermeküket és nem egyúttal annak házastársát is kívánták megajándékozni (I. 821.). A szülői ajándék akkor is a gyermek különvagyonává válik, ha a szülő abból a vagyonából ajándékozott, amit az ő háztartásában élő házastársak közreműködésével szerzett, miután az ilyen szerzemény nem a házastársak, hanem a szülő szerzeményének tekintendő, kivéve, ha az ellenkező köttetett ki, vagy ha a házastárs saját vagyonát fektette be az após gazdaságába (II. 1369, III. 806, 858.). Ha a szülő oly módon vesz ingatlant a gyermekének, hogy a tulajdonjogot közvetlenül a gyermek nevére kebelezteti be, maga az ingatlan közszerzemény lesz és a gyermek nem az ingatlannal, hanem az ingatlan értékével tekintendő megajándékozottnak (I. 581, C. 1212/1929.). Ugyanez a szabály akkor is ha a gyermek által vásárolt ingatlan vételárát a szülő fizeti ki