Boda Gyula (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Magánjog I. (Budapest, 1930)

— A különvagyon eredete — 99 (I. II23.}, vagy ha a gyermek a szülőtől kifejezetten erre a célra kapott pénzen vásárolt (I. 864.). A közszerzeményi közösség idején szerzett vagyon akkor válik különvagyonná, ha a másik házastárs beleegyezik ebbe, akár kifejezett, akár konkludens tények által. Ily módon még a a főszerzőnek tekintendő férj felesége is szerezhet különvagyont (III. 6qi.). ' A közszerzeményi közösség alatt a másik házastárstól szerzett vagyon is különvagyonnak tekintendő (III. 951.). A házastársra való átruházás kifejezett nyilatkozattal, vagy konkludens tényekkel történhetik, pl. a tulajdonjognak osztatlanul egymás közötti egyenlő arányban való bekebelezésével és e mellett a rendelkezési jognak a saját illetőségre történt biztosításával (I. 1798, II. 619, 1048.), vagy a telekkönyvi átírással és e mellett •egyéb kapcsolatos kijelentésekkel (III. 859.), vagy egyéb konkludens tényekkel (IV. 754.). Egyedül a közös névre — bár osztatlanul, egyenlő arányban történt átírás nem elég (III. 416.). Hogy mennyiben érvényes az átruházás közjegyzői okiratba fogla^s nélkül, azt fentebb a 21-ik cím alatt ismertettük. Az ilyen átruházási szándék megállapítása nélkül azonban nem változtatja meg a vagyontárgyak közszerzeményi jellegét, vagy különvagyon minőségét egyedül az a körülmény, hogy a házasfelek a jogszabálytól eltérően minősítették a vagyontárgyakat, pl. különvagyonnak minősítették az egyik házastárs ingóságainak eladási árából vásárolt ujabb ingóságokat. (I. 673.). Az a vagyon, amit a közszerzeményi közösség fennállása alatt az egyik házastárs kizárólag saját munkája által szerzett, nem különvagyon (I. 102.), úgyszintén az a vagyon sem, ami a közszerzeményi közösség fennállása alatt visszterhes ügylettel az egyik, vagy másik fél különvagyonának felhasználásával szereztetett (I. 672, 1122, C. 4226/1927.), vagy amit hitelbe szereztek, még ha a házastárs különvagyonából fizették is ki az adósságot; — akár a házasság fennállása alatt, akár annak1 megszűnése után történt annak kifizetése (I. 269, 2068.). Mellékes az is, hogy az adósság az ekként szerzett vagyon értékét netájn meghaladta (I. 269.). A különvagyon eladási árából ujabban vásárolt vagyon sem tekinthető különvagyonnak (I. 906.), hanem mindezen esetekben csak a vagyon szerzésére fordított különvagyon értéke térítendő meg. Az a körülmény, hogy a házasság tartama alatt szerzett valamely dolog kizárólag az egyik házastárs használatára szolgál, egymagában nem nyújt alapot ahhoz, hogy az ilyen dolog az illető házastárs különvagyonának minősíttessék (P. H. T. 731.). Viszont a közszerzeménynek a különvagyonba történt beruházása, pl. a különvagyon restaurálása, a különvagyon adósságának kifizetése — sem fosztja meg a különvagyont ebbeli 7*