Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)

96 Megállapítási kereset helye, ha az a fél jogállapotának biztosítására az ellenféllel szemben szükségesnek mutatkozik, a szükségességet azonban egy jövőbeli esemény lehetősége még meg nem állapítja. (C. P. I. 1625/1940.) A Pp. 130. §-a szerint keresetet annak bírói megállapítása iránt is lehet indítani, hogy valamely okirat valódi-e, vagy nem, tehát polgári perre tartozónak mondja ki azokat a jogvitákat, amelyeknek tárgya az, hogy valamely okirat valóban attól származik-e, aki azt kiállította és vele szemben valamely jog fennállásának bizonyítására alkalmas-e, vagy sem? önként értetődik, hogy nem tartozhat polgári per útjára az oly okiratok valódiságának megállapítása, melyeknek magánjogi szempontból jelentőségük nincs. A Pp. ugyanis csak magánjogok per útján való érvényesítésének szabályait tartalmazza és kétségtelen, hogy a 130. § szabályában is csak olyan okiratokat tart szemmel, melyek magánjogok felől való rendelkezést, nyilatkozatot, vagy egyéb bizonyítékot tartalmaznak. Ha az okirat magánjogi jellegű kötelezettség keletkezésének, fennállásának bizonyítására is szolgálhat, valódiságának megállapítása kérdésében a polgári per útja meg nem tagadható azért, mert ugyanez az okirat közjogi jellegű kötelezettség megállapítását is tartalmazza. (XIII. 947.) A Földhitelbank rt. kényszeregyezségi ügyében létrejött egyezség szerint a rt. közgyűlése a P. K. hozzájárulásával el fogja határozni, hogy a P. K. közbenjöttével felszámol s a hitelezők ennek eredményéhez képest arányos kielégítést kapnak. Felperesek keresetet indítanak a P. K. ellen azon az alapon, hogy alperes különböző mulasztásai és cselekvései következtében a szabad vagyon oly mértékben csökkent, hogy követelésükre az eredetileg mutatkozott hányaddal szemben alig jut valami. A Kúria a megállapítás iránt indított keresetet a következő indokolással utasítja el: A Pp. 130. §-a értelmében keresetet valamely jogviszony vagy jog fennállásának, vagy fenn nem állásának bírói megállapítása iránt akkor lehet indítani, ha ez a megállapítás szükségesnek mutatkozik a felperes jogállapotának biztosítására az alperessel szemben. Ebből a meghatározásból látszik, hogy perrendtartásunkban a megállapítási per kivételes jogintézményként szerepel. Minden, marasztalásra irányuló perben is a marasztalás egyszersmind magában foglalja a marasztalás jogalapjának a megállapítását. A kereseti igény megosztott érvényesítésének azonban csak kivételképpen lehet helye, nevezetesen akkor,