Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)

Megállapítási kereset 97 ha a felperesnek ehhez különös érdeke fűződik. A felperesek jog­állapotuk biztosításának szükségességét illetően hivatkoztak arra, hogy az alperes tagadása folytán bizonytalanságban vannak jogi helyzetük felől, továbbá, hogy követelésük jogalapjának megálla­pításához vagyoni érdekük fűződik, végül, hogy az alperes bár­mikor áttérhet a csőddel azonos hatályú kényszerfelszámolásra s ebben az esetben az alperes jogcselekményeit a megtámadás határidejének lejárta folytán már nem támadhatnák meg. A fel­peresek által felhozott ezek a körülmények a m. kir. Kúria meg­ítélése szerint nem támaszthatják alá azt a kereseti álláspont­jukat, hogy kártérítési joguknak az alperessel szemben való megállapítására szükségük van. Minden perrel együtt jár vala­mely bizonytalanság, amely folyománya a per természetének, nevezetesen annak, hogy a perben ellentétes érdekű felek igye­keznek egymástól eltérő ténybeli és jogi álláspontjaikat érvénye­síteni, az azonban, hogy melyik álláspont helyes, a felek előtt egyelőre bizonytalan. A megállapítás szükségességének nem szol­gál különös indokául a felperesek által hangoztatott vagyoni érdek sem, mert ilyen érdek minden perhez fűződik. Az a körül­mény végül, hogy az alperes valóban áttér-e a csőddel azonos hatályú kényszerfelszámolásra, egészen bizonytalan, mert olyan nyilatkozatot, amelyből erre a szándékára következtetni lehetne, sem a perben, sem azon kívül nem tett. (XVI. 327.) A megállapítási kereset törvényes előfeltételei. A felperes az alperes gyári üzemében munkabérmegtakarítás céljából egy új ellenőrzési rendszer bevezetésére vállalkozott és ennek díja­zása fejében az első évben megtakarított összeg 25%-át kötötte ki. Minthogy a felek között még a megállapított számadási év eltelte előtt vita támadt a felperes részesedési igénye tekintetében, a felperes annak megállapítása iránt indít keresetet, hogy a kér­déses megtakarítások kiszámításánál az általa vitatott számítási módot kell alkalmazni és hogy ekként őt a részesedési igény meg­illeti. A fellebbezési bíróság a megállapítási kereset törvényes előfeltételeinek hiánya címén utasította el a keresetet. A felperes felülvizsgálati kérelmében arra hivatkozik, hogy a teljesítési per megindításáig eleshetik a bizonyítékaitól. A m. kir. Kúria a következő indokolással hagyja helyben az elutasító ítéletet: Jogviszony vagy jog fennállásának bírói megállapítása iránt a Pp. 130. §-a értelmében csak akkor lehet keresetet indítani, ha c megállapítás a felperes jogállapotának biztosítására az alperes­7

Next

/
Thumbnails
Contents