Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)

72 Felek B) Perbeli cselekvőképesség. Törvényes képviselet Perbeli cselekvőképesség és annak hivatalból vizsgálata. Ha a felperes perbeli cselekvőképessége hiányzik, akkor a Pp. 180. §-ának 6. pontjában foglalt, hivatalból észlelendő pergátló körülmény forog fenn. Feloldás, ha a fellebbezési bíróság a felperes perképességére vonatkozó körülményeket nem tisztázta s a pergátló körülmény fenn-, vagy fenn nem forgásának kérdésében nem határozott, hanem az ügy érdemében döntött. (XIV. 820.) Az 1877:XX. tc. 28. § a) pontja alá eső, magát jelekkel megértetni nem tudó siketnémára vonatkozóan a Pp. 180. § 6. pontjában foglalt és hivatalból észlelendő pergátló körülmény fennforog és ebben az esetben a Pp. 75., valamint 182. §-ainak a rendelkezései szerint kell eljárni. (XIV. 336.) Gondnok képviseleti jogköre. A tékozlás miatt folyamatba tett gondnoksági perben a gondnok a gondnokolt törvényes képviselője s mint ilyen, a fellebbezési bíróság előtt a Pp. 720. § és 705. §-ának első bekezdése értelmében személyesen is eljárhat. (C. P. III. 5305/1939.) Az állandó bírói gyakorlat értelmében a jogerős gyámhatósági határozattal kirendelt gondnok az 1877:XX. tc. 259. §-án alapuló felügyeleti jogánál fogva a gondnokolt ellen indított vagy folyamatban lévő perekben jogosítva van a gondnokolt perbeli képviseletére. Az ideiglenesen gondnokság alá helyezett fél részére az árvaszék által gondnokul kirendelt egyén a fenti jogszabálynál fogva jogosult a gondnokolt képviselőjeként perbelépni és magát ügyvéd által képviseltetni. (C. P. III. 4007/1940.) C) Kereshetőségi jog. Perviteli bizomány Kereshetőségi jog fuvarjogi perekben. A vasúti fuvarozásnál feladóként szereplő olasz szállítmányozó cégnek tőle jogilag különálló szlovákiai társvállalata a fuvarozás közben megsérüli narancsszállítmány fuvarlevél szerinti átvevőjét közvetlenül kár talanítván, a narancsszállítmány megromlásából eredő kártérí tési igényét saját nevében érvényesíti a vasúttal szemben. A fellebbezési bíróság ezen az alapon a felperes kereseti jogosultságát megállapítja. A Kúria ítéletének indokolásában kifejti, hogy a kereseti jogosultság megállapításához a felperes által felhozott jogcím egymagában nem elegendő. A Kúria ezt az álláspontját a következőképen indokolja: A fellebbezési bíróságnak az a jogi