Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)

Felek 71 demokrata Párt állhatna perben. Ezekhez képest a „Magyarországi Szociáldemokrata Párt k.-i szervezete" címén perbevont alperes személyeként a „Magyarországi Szociáldemokrata Párt"-ot, az alperes törvényes képviselőjeként pedig a párt főtitkárát kell tekinteni. (XIV. 298.) Külföldi részvénytársaság fióktelepének perképessége. A K. T. 210. §-a szerint azok a külföldi részvénytársaságok, amelyek üzleteiket a Magyar Szent Korona országaiban saját cégük alatt fiókintézet, vagy ügynökség által folytatni kívánják, kötelesek cégüket annál a kir. törvényszéknél bejegyeztetni, melynek kerületében fiókintézetet vagy ügynökséget felállítani szándékoznak. A K. T. 211. §-ának 2. pontja szerint az itteni üzlet folytatására szánt tőke a belföldön helyezendő el, 213. §-a értelmében pedig a belföldi üzletekről külön könyvek vezetendők, végül 214. §-a előírja, hogy az itteni üzlet külön mérlege a kir. törvényszéknél bemutatandó. Ebből az következik, hogy ha jogszabály a külföldi részvénytársaság itteni fióktelepének működése alapjául külön alapot és külön szervezetet létesít, sőt ezt a K. T. 219. §-a szerint büntető következményekkel is biztosítja, annak harmadik személyekkel szemben külön jogalanyisága is van. Ezek szerint a külföldi részvénytársaság belföldi fióktelepe jogképes és perképes személynek számít. (XV. 510.) Vitézi Rend perképessége. A 6450/1931. M. E. sz. rendelet 1. §-a értelmében önálló vagyonjogi személy a Vitézi Rend, az Országos Vitézi Szék pedig az említett rendelet 2. §-a értelmében ennek törvényes képviselője. Felperesként tehát nem az Országos Vitézi Széknek, hanem a Vitézi Rendnek kell fellépnie. Ha azonban az Országos Vitézi Szék a Vitézi Rend érdekében és jogainak érvényesítése végett lépett fel, — habár saját magát törvényes képviselőként sem a keresetlevélben, sem későbbi perirataiban nem nevezte meg, felperesnek mégis a Vitézi Rendet kell tekinteni és így ebben az esetben a Pp. 180. § 6. pontjában írt perképesség hiányát észlelni nem lehet. (XV. 897.) Az 1055. számú elvi határozat szerint: Az alaptőke 30%-os befizetésének elmulasztása miatt érvényesen meg nem alakult, de a cégjegyzékbe bevezetett részvénytársaságtól nem lehet megtagadni azt a jogot, hogy követelését perrel érvényesíthesse, a perben félként eljárhasson.