Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)

Bírói illetékesség G5 ha a felperes kereskedő a könyvkivonati illetékesség elnyerése végett visszaéléssel venné igénybe ezt az illetékességet. (XIV. 463.) A Pp. 39. §-ában meghatározott kizárólagos illetékesség csak ingatlanra vonatkozóan dologi jogi alapon indított perekben alkalmazandó, a kötelmi alapon indított perekben azonban nem. Ha tehát a kereseti főkérelem kötelmi jogi alapon nyugszik, a Pp. 39. §-ának rendelkezései alá ez a kereset nem esik. (XV. 258.) A tartáshoz s illetve annak pénzbeli egyenértékéhez való jog tartalmánál fogva kötelmi jogosítvány. A tartáshoz való jognak ezen a jogi természetén nem változtat s nem teszi ezt a kötelmi jogot dologi joggá az a körülmény, hogy a jog érvényesítésének sikeressége ingatlanra bejegyzéssel biztosíttatott, mert a telekkönyvi bejegyzés folytán ingatlanra szerzett kielégítési jog csupán az érvényesítés tekintetében biztosított főjog mellé sorahozó járulékos jog, az ilyen jog pedig — éppen járulékos természeténél fogva — a főjog jogi természetére nincs befolyással. Az ilyen tartáshoz való jog ezért nem tekinthető ingatlanra vonatkozó dologi jognak s így annak érvényesítése iránt indított perben a Pp. 39. §-ában meghatározott kizárólagos illetékesség nem irányadó. (C. P. V. 4543/1939.) A kormány által az elhagyott gazdaság részére kirendelt gondnok az ebben a minőségében kötött szerződésben a tőzsdebíróság illetőségének jogérvényesen alávetheti magát (1881. évi LX. tc. 94. § d) s ez az alávetés a m. kir. kincstárral szemben is hatályos. (XVI. 172.) Az állandóan követett bírói gyakorlat értelmében a Pp. 695. §-a alapján kifejlődött s a m. kir. Kúria 411. számú elvi határozatában is érintett jogszabálynak megfelelően a házastársi vétkességgel szoros összefüggésben álló végleges nőtartás kérdése a házassági perrel elválaszthatatlanul össze van kapcsolva. Ebből okszerűen következik, hogy a bontóperi törvényszék illetékessége a végleges nőtartási igény érvényesítése kérdésében is kizárólagos. A végleges nőtartás kérdése, akár ítéletben, akár egyességben nyert előzetes megállapítást, bármely vonatkozásában a házasság felbontása után is a bontóper bírósága elé tartozik. Illetékesség tekintetében a felek nem rendelkezhetnek, mert a Pp. 45. §-a értelmében az illetékességi alávetés csak olyan vagyonjogi perekben történhetik, amelyekben a törvény kizárólagos illetékességet nem állapít meg. Következéskép ez az alávetés a