Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)

48 Bírói hatáskör szolgálatban álló személy által elkövetett közönséges bűncselekmény elbírálása a ténylegességi viszony megszűnte után tehát csak akkor tartozik büntetőbíráskodás alá, ha az illetékes katonai hatóság a bűnvádi eljárás előkészítésére vagy megindítására még a tényleges katonai szolgálat tartama alatt intézkedést tett. (XVI. 681. Hb.) Katonai vezetés alatt valamely szolgálatot vagy munkát teljesítő polgári személy által e viszony tartama alatt a szolgálat (munka) helyén vagy a szolgálattal (munkával) egyébként összefüggésben elkövetett közönséges bűncselekmény elbírálása e viszony megszűnte után csak akkor tartozik katonai büntetőbíráskodás alá, ha az illetékes katonai hatóság a bűnvádi eljárás előkészítésére vagy megindítására e viszony tartama alatt intézkedést tett. (XV. 625. Hb. — XV. 613. Hb. — XVI. 671. Hb.) Az 1912:XXXIII. tc. 11. §-ának 8. pontja értelmében katonai büntetőbíráskodás alatt állnak a tényleges szolgálatból eltávozott mindazok a szökevények, akik eltávozásuk idejében honvéd büntetőbíráskodás alatt állottak. A szökés ideje alatt elkövetett bűncselekmények elbírálására nem a rendes bíróság, hanem a katonai büntetőbíróság hivatott. (XVI. 658. Hb.) Hatáskör a visszacsatolt felvidéki területen indított munkaügyi és társadalombiztosítási perben. Az 1931. évi július hó 4. napján 131/1931. t. és R. Gy. szám alatt hozott csehszlovák törvény 2. §-ának a) pontja szerint a munkabíróság hatáskörébe tartozik a napszám, jutalék és más szolgálati illetmény és díj iránt támasztott követelések elbírálása. Ámde a csehszlovák bíróságok 1938. évi november hó 2-a előtt követett állandó gyakorlata szerint a jutalékos ügynök illetményigénye csak akkor tartozik a munkaügyi bíróság hatáskörébe, ha szolgálati (munka) viszonyból ered, vagyis, ha az ügynök az általa képviselt cégnek alkalmazottja, de nem azokban az esetekben is, amikor a kereskedelmi képviselőt (ügynököt) önálló vállalkozónak kell tekinteni. (XIII. 825.) A társadalombiztosítási jogszabályok megsértésén alapuló kártérítési követelés érvényesítését a 11.770/1939. M. E. számú rendelet 45. §-a szerint az 1940. évi január hó 1. napján a visszacsatolt felvidéki területeken is hatályba lépett 1932:IV. tc. 3. §-a (11.770/1939. M. E. sz. rendelet 16. §-a) a társadalombiztosítási bíráskodás útjára utalja. Ha tehát a felperes keresetét 1939. november hó 29. napján helyesen adta is be a Csehszlovákiától visszacsatolt területen lévő kir. járásbíróságnál, ez a kir. járásbíróság s egyáltalán a rendes bíróság ebben a perben 1940. évi