Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)

Bírói hatáskör 47 Hatáskör a katonai szolgálat tartama alatt elkövetett közönséges bűncselekménynek a katonai szolgálat letelte után elbírálása esetén. A honvédség katonai bűnvádi perrendtartásáról szóló és az 1930:111. tc. 3. §-a értelmében jelenleg is irányadó 1912. évi XXXIII. tc.-nek (Kbp.) az 1939:11. tc. 220. §-ával módosított 11. §-a, továbbá 12. és 16. §-ai egybevetett értelme szerint katonai büntető bíráskodás hatálya alatt állnak a tényleges viszonybeli katonai személyek és a tényleges szolgálatot teljesítő személyek a ténylegességi viszony tartama alatt elkövetett bármely bűncselekmény miatt, de a közönséges bűncselekményekre nézve a katonai büntető bíráskodás hatálya a tényleges viszony megszűntével szabályként véget ér. A katonai büntető bíráskodásnak ez az időbeli hatálya közönséges bűncselekményekre nézve a Kbp. 16. §-ának első bekezdése értelmében csak akkor tart — kivételképpen — tovább, ha a tényvázlat szerkesztésére hivatott parancsnokság vagy a helyi hatóság, az illetékes parancsnok vagy az illetékes bíróság még a ténylegességi viszony megszűnte előtt, vagyis annak tartama alatt a bűnvádi eljárás előkészítésére vagy megindítására intézkedést tett. A honvédelemről szóló 1939:11. tc. 235. §-ában foglalt felhatalmazás alapján kibocsátott 10.400. eln. 10/1940. H. M. számú rendelettel hatályba léptetett és az idézett törvény végrehajtására vonatkozó Utasítás III. rész 4. Cím 49. §-ának második és harmadik bekezdése úgy rendelkezik, hogy: „A nem tényleges viszonybeli személy katonai büntető bíráskodás s katonai fegyelmi fenyítő hatalom alá tartozik attól a naptól fogva, amelyen tényleges szolgálatát — ideértve a fegyver (szolgálati) rendkívüli gyakorlatot, mozgósítást (hadi állományra való kiegészítést) is — megkezdte, illetve tényleges szolgálatát — annak folytatása céljából — újból megkezdte (bemutatták), addig az időpontig, amikor a nemtényleges viszonyba visszahelyezték, vagy netán a tényleges szolgálat alatt a honvédség kötelékéből elbocsátották, legénységi egyén pedig azonfelül mind katonai igazolási okmányait megkapta, mind katonai egyenruháját levetette. A katonai büntetőbíráskodás az ezt megalapító viszony megszűntével az ennek tartama alatt elkövetett közönséges bűncselekményekre nézve is véget ér, ha a tényvázlat megszerkesztésére hivatott parancsnokság vagy a helyi katonai hatóság, az illetékes parancsnok vagy az illetékes katonai bíróság e viszony megszűnte előtt nem tett a bűnvádi eljárás előkészítésére vagy megindítására intézkedést." A tényleges katonai