Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)

44 Bírói Itatáskor szabad-e rendelkezni vagy sem. Nincs kifejezetten jogszabály arra, hogy a Nemzeti Banknak e közjogi természetű hatáskörben hozott határozata ellen a rendes bírósághoz lehet fordulni, ennélfogva a külföldi hitelezőnek zárolt letétje felett az említett irányú rendelkezés keretébe eső vitás kérdés eldöntése polgári perútra egyáltalán nem tartozik. Ennek a döntésnek helyességét nem érinti az, hogy a külföldi hitelező nem maga, hanem az 1881 :LX. te. 124. §-a alapján a követelés behajtására kirendelt ügygondnok útján perelt. Utóbbi azzal, hogy őt a végrehajtási bíróság a követelés behajtására feljogosította, csak felperességet szerzett a végrehajtást szenvedő külföldi hitelező zárolt számlán lévő pengőkövetelésének behajtására, — ezzel azonban a követelésnek a devízarendeletekben meghatározott kötöttsége nem szűnt meg. minélfogva annak kifizethetéséhez ezután is változatlanul szükséges a Nemzeti Bank engedélye. (XV. 54.) Hatáskör mozgóképszínház birtoka iránt indított perben. A 2930/1941. M. E. számú rendelet 1. §-a szerint a mozgóképüzem használatának e rendelet alapján történő átengedése iránt a közigazgatási hatóság határoz. Az átengedés kérdésében meginduló közigazgatási eljárás befejezése után az ingatlan és felszerelés birtokára irányuló igényt a rendes bíróság előtt per útján érvényesíteni nem lehet. A fenti rendelet 1. §-ának első bekezdése szerint ugyanis a közigazgatási hatóság határozatával meg nem elégedő fél csak a bér összege és a szerződés egyéb feltételei tekintetében indíthat a bíróságnál keresetet; ellenben az átengedésre kötelezés kérdésében hozott közigazgatási határozat bírói úton felül nem bírálható. Nem hagyható azonban figyelmen kívül, hogy a rendelet a mozgófényképüzem céljára szolgáló helyiség és berendezés átengedésére vonatkozó döntést nem utalja általánosságban a közigazgatási hatóság hatáskörébe, hanem csupán abban az esetben, ha a helyiségre az engedélyes támaszt igényt s ezt az igényét a fenti rendeletre, tehát egy különleges jogcímre alapítja s ha miként ez a rendelet szövegében foglalt „kívánságára" kifejezésből következik — a rendelet alkalmazását kifejezetten kívánja. Ezek szerint a rendelet 1. §-ának az a helyes értelme, hogy a fenti közigazgatási eljárás csupán az engedélyes „kívánságára" indulhat meg s így a fenti ingatlan tulajdonosa, vagy az afelett rendelkezésre jogosult más személy annak folyamatba tételét a közigazgatási hatóságnál nem kérheti.- Ha tehát az engedélyes önhatalmúlag a mozgófényképüzem céljára szolgáló helyiség és berende-