Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)

Bírói hutáskor 39 tás korlátozása, felfüggesztése és megszüntetése iránt indított keresetekkel orvosolhatók, sőt e panasszal orvosolhatók az elrendeléssel okozott sérelmek is. A K. K. H. Ö. 46. § második bekezdésében foglalt végrehajtási panaszjog ilyen — helyes — értelmezése mellett tehát végrehajtási panasszal élhet mindenki, akit a közadók módjára foganatosított végrehajtás során valamely jogsérelem ért. Tehát végrehajtási panaszjoga van annak is, aki a foglalással szemben a lefoglalt tárgyhoz fűződő tulajdonjogát vitatja olyan esetben, amidőn harmadik személy birtokában lévő helyen történt a foglalás azzal az indokolással, hogy a lefoglalt tárgy a hátralékos vagyonához tartozik. Viszont bírói útra tartozó igénykeresetről (melyet a K.K.H.Ö. 59. §-ának harmadik bekezdésében előírt közigazgatási eljárásnak kell megelőznie) csak a K. K. H. Ö. 59. §-ának második bekezdésében foglalt egészen kivételes esetben lehet szó, tehát csak akkor, ha nem ugyan a hátralékosnál vagy lakásában, hanem másutt, de a hátralékos (helyette fizetésre kötelezett személy) birtokában lévő helyiségben a most említett rendelethelyben felsorolt tárgyakat vettek zár alá. Hátralékos köztartozás behajtása során emelt végrehajtási panasz elbírálása a K. K. H. ö. 56. § második bekezdése 98. §-a, 101. §-ának 2. a) pontja értelmében a közigazgatási hatóság, a 104. § 4. b) pontja értelmében pedig végső fokban a m. kir. Közigazgatási Bíróság hatáskörébe tartozik. (XVI. 676. Hb.) A köztartozás behajtása céljából ingatlanra elrendelt végrehajtás során az árverést a 600/1927. P. M. számú rendelet (K. K. H. ö.) 79. §-ának kilencedik bekezdése értelmében az illetékes telekkönyvi hatóság foganatosítja a bírósági végrehajtásra érvényes jogszabályok alkalmazásával. E törvényes rendelkezés folytán az árverés megsemmisítésére irányuló kérelem elbírálására a rendes bíróság hivatott, bármi legyen az ilyen kérelem tényés jogalapja. (XV. 631. Hb.) e) Vegyes ügyek. Hatáskör a m. kir. kincstár pénzügyi közegei által jogellenesen folytatott adó- és illetékbehajtás során okozott kár megtérítése iránt a kincstár ellen indított perben. A Hivatalos összeállítás (600/1927. P. M.) a m. kir. kincstár ellen magánosok részéről az adó- és illetékbehajtás során szenvedett károk miatt érvényesíthető igényekről és az ezek eldöntésére hivatott hatóságokról nem szól. A m. kir. kincstár ellenében tehát irányadó az az álta-