Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)
40 Bírói hatáskör lános szabály, hogy az államot a rendes bíróság előtt lehet perelni a jelzett kárnak a megtérítése iránt, ha azt nem is az egyéb közigazgatási eljárás során, hanem az adó (és illeték) behajtása során okozta is az államnak valamely hivatalnoka, míg az állami hivatalnok ellenében a H. ö. 131. §-a irányadó, mely szerint az ő általa ebben az eljárásban okozott károk megtérítése iránt folyamatba tett ügyekben első fokon a pénzügyigazgatóság, másodfokon a közigazgatási bizottság határoz, amelynek határozata ellen a Közigazgatási Bírósághoz van panasznak helye. (Ugyanígy a m. kir. Kúria P. VI. 784/1932/18. sz. alatt.) (XV. 450.) Abban a kérdésben, hogy a közigazgatási úton eldöntött ügy kártérítés címén vihető-e és mikor rendes bírói útra, a m. kir. Kúria álláspontja a következő: Az állam felelős azért a kárért, amelyet hivatalnokai hatáskörükhöz tartozó hivatalos eljárásban vagy a rájuk ruházott hivatalos hatalom felhasználásával harmadik személynek jogellenes és saját felelősségüket is megállapító cselekmény által okoznak. A közhivatalnok saját felelősségének a szabálya pedig az, hogy a közhivatalnok, aki hivatali kötelességének vétkes megsértése által másnak kárt okoz, annak megtérítésére van kötelezve. Tehát az állam felelősségéről csak akkor lehet szó, ha megállapítható, hogy van ilyen saját felelősségű közhivatalnok, aki a kárt nem egyszerűen a jogszabálynak jóhiszemű, bár helytelen alkalmazásával, hanem hivatali kötelességének vétkes (szándékos vagy súlyosan gondatlan) megszegésével okozta és elő van adva (és szükség esetében bizonyítást is nyer) az a konkrét tényállás, amely a vétkesség megállapítására alkalmas lehet. Nem elég tehát azt állítani és bizonyítani, hogy az igénylő minden lehetséges közigazgatási jogorvoslatot kimerített és nem ért el sikert, bár szerinte jogszabály ellenére határozott (intézkedett, mulasztott) a közigazgatási hatóság. Ugyanis a jogszabály helytelen alkalmazása miatt csak a közigazgatási jogorvoslatok állnak rendelkezésre és ha a közigazgatási hatóság (esetleg a Közigazgatási Bíróság) azt állapítja meg, hogy jogszabálysértés nincs, ebbe az igénylőnek bele kell nyugodnia. így pusztán azon a címen, hogy az egyes közhivatalnokok vagy az összes eljáró hatóságok helytelenül alkal mázták a jogot, nincs helye még külön kártérítő pernek is a rendes bíróságnál. Az utóbbinak csak akkor van helye, ha a közigazgatási eljárás keretében figyelembe nem jöhető, oda nem tartozó olyan külön többlet tényálladék van a közhivatalnok ellené-