Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)

Bírói hatáskör csak gépkezelői munkát végez, gazdasági cselédnek minősül. Ellenben, ha minősített gépészi munkát teljesít, tehát a gépek szakszerű kezelésén felül azoknak szakszerű szétszedését, összeszerelését és megjavítását is végzi, nem tekinthető gazdasági cselédnek. A Hatásköri Bíróság a mai általános technikai ismeretek elterjedtségére való figyelemmel most már ezen az állásponton túlmenően annak megállapításához jutott, hogy a gépek szakszerű szétszedése, összeszerelése és megjavítása sem minősíthető magábanvéve olyan magasabb műveltséget feltételező munkának, amely az 1876:XIII. tc. 3. §-a a) pontjának fogalmi körébe vonva az ilynemű munkát végző személyeket, gazdasági cselédi mivoltukból — a megfelelő elméleti képesítés nélkül — kiemelné. A gazdasági cselédeknek a cselédszerződés jogosulatlan megszüntetésére alapított úgy a megszolgált, mint a meg nem szolgált időre érvényesített igénye az 1907:XLV. tc. 17. és 48. §-ainak egybevetett értelme alapján — a Hatásköri Bíróság állandó gyakorlata szerint — a szolgálati szerződés teljesítésére irányuló bérkövetelés. Az ilyen bérkövetelés elbírálása az 1907:XLV. tc. 62. §-a értelmében — a követelés összegére tekintet nélkül — a közigazgatási hatóság kizárólagos hatáskörébe tartozik. (XVI. 668. Hb.) A napszámbér iránt támasztott követelés elbírálása az 1876. évi XIII. tc. VII. fejezetének 115. §-a szerint a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozik. (XVI. 679. Hb.) Az 18S8:II. tc. rendelkezései értelmében a munkások és a munkaadóik között felmerült és a törvény szerint hatósági intézkedést igénylő vitás ügyek a törvény 72. és 73. §-ainak egybevetett értelme szerint csak abban az esetben tartoznak a közigazgatási hatóság hatáskörébe, ha közöttük a munkaszerződés a törvényben előírt alakszerűségek megtartásával jött létre. Ezzel szemben az 1898:11. tc. nem kívánja, hogy a munkaadó és a napszámos között alakszerű szerződés jöjjön létre, azonban 46. §-ában kimondja, hogy az a szerződés, amelyet a munkaadó olyan személlyel köt, akinek munkásigazolványa nincs — bárha annak használatára köteles volna — a közigazgatási hatóság előtt nem érvényesíthető. Viszont az idézett törvény 1. §-a úgy rendelkezik, hogy annak, aki nem cselédi minőségben gazdasági munka teljesítésére szerződik, igazolványa kell, hogy legyen. Ezek szerint a törvényes rendelkezések szerint tehát az ilyen ügyekben a közigazgatási hatóságnak csak akkor van hatásköre, ha a gazdasági