Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)

Bírói hatáskirr 31 tonos szolgálatok teljesítésérc legalább is egy hónapon át bérért vállalkozó személy az 1907:XLV. tc. 1. §-a értelmében gazdasági cseléd. Az erdőőr gazdasági cselédi minőségén nem változtat az sem, ha szolgálatbalépésekor hivatali esküt tett. Az erdőőrnek a jogtalan elbocsátása címén mind a megszolgált, mind a meg nem szolgált időre érvényesített igénye az 1907:XLV. tc. 17. és 48. §-ai értelmében a szolgálati szerződés teljesítésére irányuló bérkövetelés, melynek elbírálása ugyané törvény 62. §-a értelmében a követelés összegére tekintet nélkül a közigazgatási hatóság kizárólagos hatáskörébe tartozik. (C. P. II. 232/1942.) Annak a kártérítési követelésnek az elbírálására, amelyet a gazdasági cseléd azon az alapon támaszt, hogy tiltakozása ellenére rossz földben kapta meg a cselédszerződés szerint őt illető szegődményes földjét, aszerint, amint a kárkövetelés 100 pengőt meghalad, illetőleg 100 pengőnél nem több, a rendes bíróság, illetőleg a közigazgatási hatóság hivatott. (XIV. 662. Hb.) Azok, akik gazdasági munka teljesítésére nem cselédi minőségben szerződnek és akiknek bérmunka végzése a fő kereseti forrásuk, az 1898:11. tc. értelmében mezőgazdasági munkások. A mezőgazdasági munkások és a gazda között fennálló jogviszonyt az 1898:11. tc. szabályozza. Az idézett tc. 72., illetőleg 88. és 13. §-ainak egybevetett értelme alapján a törvényben megkívánt alakszerűségek megtartásával kötött szerződéses viszonyból származó vitás kérdések elbírálása, ideértve — figyelemmel az 1933:V. tc. 12. §-ára — az egyénenkint 100 pengőt meg nem haladó kártérítési követeléseket is, a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozik. (XV. 611. Hb.) Annak a kérdésnek elbírálásánál, hogy a szolgálat fejében, illetőleg az azonnali hatályú elbocsátás folytán a meg nem szolgált időre követelt díjazás gazdasági cselédbér-e s hogy ehhez képest a követelés elbírálása a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik-e, nem az a döntő, hogy a felek a szolgálatnak milyen elnevezést adtak, vagy hogy a szolgálatot vállaló személy milyen képesítéssel rendelkezik, hanem az, hogy a szolgálat, vagyis a munkavállaló által ténylegesen betöltött munkakör (a végzett munkák mineműsége) valóban olyan szerződéses viszonynak a keretébe esik-e, aminő viszonyt a törvény minősít a gazda és cseléd között lévő jogviszonynak. A Hatásköri Bíróság eddigi állandó gyakorlata szerint a gazdaságban alkalmazott kovácsmester, gépészkovács, gépkezelő, ha kovácsi, illetőleg kovácsi és