Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)

30 Bírái hatáskör gálati szerződés teljesítésére irányuló bérkövetelés. Az ilyen bérkövetelés elbírálása pedig az 1907:XLV. tc. 62. §-a értelmében — a követelés összegére tekintet nélkül — a közigazgatási hatóság hatáskörébe van utalva. (XVI. 669. Hb.) Az 1907.-XLV. tc. 1. §-ának első bekezdésében foglalt rendelkezés a gazdasági cselédi minőség megállapítása szempontjából egyéb feltételek mellett azt is megkívánja, hogy a munkavállaló a munkaadó gazdaságában személyes és folytonos szolgálatokat teljesítsen bérért. Ebből a törvényes rendelkezésből következik ugyan, hogy a gazdasági cselédnek a munkaerejét és munkaidejét kizárólag a gazdánál teljesített szolgálat köti le, azonban ez nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a cseléd — erre vonatkozó közös megállapodás folytán — a szolgálati szerződés keretén kívül eső munkát a gazda részére külön díjazás ellenében ne végezhessen. Az 1898:11. tc.-nek a gazdasági napszámosokról szóló V. fejezetében 46. § első bekezdése alatt foglalt rendelkezés szerint a szerződés a munkaadó és a napszámos között szóval is megköthető. Ebből következik, hogy a gazdasági napszámmunka elvállalásával kapcsolatban az idézett tc. II. fejezetében előírt alakszerűségek be- vagy be nem tartásának nincs jogi jelentősége. A gazdasági cselédnek a cselédi munkakörén kívül eső gazdasági munkájáért követelt napszámbér igényének elbírálására a közigazgatási hatóságnak van hatásköre. (XVI. 670. Hb.) Abban az esetben pedig, amikor a mezőgazdasági cseléd a cselédi jogviszonyból eredő szolgálatain felül végzett részes munkájának ellenértékét követelte gazdájától és nem merült fel adat arra, hogy a felek között ezzel a munkával kapcsolatban az 1898:11. tc.-ben (8., 13. és 14. §-ok) megkívánt alakszerűségek megtartásával jött létre a megállapodás, holott ennek a tc.-nek a 72. és 73. §-ai értelmében csak az ilyen alakszerűség betartása mellett kötött szerződés alapján keletkezett jogviszonyból eredő vitás kérdések felmerülte esetén tartozik az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe, a Hatásköri Bíróság kimondta, hogy a felek között az általános magánjog szabályai alá tartozó olyan szerződéses viszony keletkezett, amelyből felmerült vitás kérdések elbírálására a magánjogi vitás kérdések hatásköri hovatartozása tekintetében irányadó általános hatásköri szabály értelmében a rendes bíróság hivatott. (XVI. 680. Hb.) Az erdőgazdaságban — tudományos előkészültséget és általában magasabb műveltséget nem igénylő — személyes és foly-