Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)

Bírói hatáskör 29 munkavállaló által ténylegesen betöltött munkakör (a végzett munkák mineműsége) valóban olyan szerződéses viszonynak a keretébe esik-e, aminő viszonyt a törvény minősít gazda és cseléd között levő jogviszonynak. A gazdasági cselédeknek a cselédszerződés jogosulatlan megszüntetésére alapított, úgy a megszolgált, mint a meg nem szolgált időre érvényesített igénye az 1907. évi XLV. tc. 17. és 48. §-ainak egybevetett értelme alapján — a Hatásköri Bíróság állandó gyakorlata szerint — a szolgálati szerződés teljesítésére irányuló bérkövetelés. Az ilyen bérkövetelés elbírálása az 1907:XLV. tc. 62. §-a értelmében — a követelés összegére tekintet nélkül — a közigazgatási hatóság kizárólagos hatáskörébe tartozik. (XVI. 654. Hb.) A szőlőkezelői (vincelléri) szolgálat jogi szempontból — nem tekintve a nagyobb terjedelmű szőlőgazdaság, vagy szőlőbirtok kezelésére alkalmazott gazdatiszteket (1900:XXVII. tc), illetőleg szőlőgazdasági gazdatiszteket (1929:XVTI. tc.) — vagy az 1907. évi XLV. tc.-kel szabályozott gazdasági, illetőleg külső cselédi, vagy az 1898:11. tc.-kel szabályozott mezőgazdasági munkási jogviszony keretébe tartozik. Ehhez képest mind anyagi jogi, mind hatás köri szempontból más-más elbírálás alá esik. Gazdasági cselédnek minősül a szőlőkezelő (vincellér) akkor, ha másnak szőlőgazdaságában a gazdatiszti végzettséggel felérő tudományos előkészültséget s általában magasabb műveltséget fel nem tételező - a gyakorlat által is elsajátítható — személyes és folytonos szolgálatok elvégzésére legalább is egy hónapi időtartamra bérért szerződik. (1907:XLV. tc. 1. §, 1876.-XIIL te. 3. §.) Az a szőlőkezeló (vincellér) pedig, aki kert vagy szőlőbeli munkálatok elvégzésére naponkénti díjazás mellett bizonyos részért van kötelezve, hasonlóképpen az, aki a vállalt munkát nem köteles személyesen végezni, hanem azt esetleg másokkal is végeztetheti, továbbá az, aki a kikötött bérért csak bizonyos szerződésileg megszabott munkát köteles végezni úgy, hogy a munkálatok elvégzésén túl a munkaidejével és munkaerejével szabadon rendelkezhetik s általában az, aki nem cselédi minőségben szőlőbeli munka teljesítésére vállalkozik, mezőgazdasági munkásnak, illetőleg napszámosnak minősül (1898:11. tc. 1. §, 1876:XIII. tc. 3. §). A gazdasági cselédeknek a cselédszerződés jogosulatlan felbontására alapított, úgy a megszolgált, mint a meg nem szolgált időre érvényesített igénye a Hatásköri Bíróság állandó gyakorlata szerint az 1907. évi XLV. tc. 17. és 48. §-ainak egybevetett értelme alapján a szol-