Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)

28 Bírói hatáskör tása mellett kötöttek. Az ilyen hatósági közreműködést ugyanis — tiltott voltára tekintettel — szabályszerűnek, azaz érvényesnek tekinteni nem lehet. Ekként az ilyen szerződés hatósági közreműködés, vagyis az alakszerűségek megtartása nélkül létrejött szerződésnek minősül. Az alakszerűségek megtartása nélkül megkötött munkaszerződés az 1898:11. tc. 73. §-a értelmében a közigazgatási hatóság előtt nem érvényesíthető és így az ilyen szerződésekből eredő vitás kérdések elbírálására az idézett törvény 73. §-a értelmében a rendes bíróság hivatott. (XIV. 673. Hb.) Az 1898:11. tc. hatálya alá tartozó jogviszonyból származó követelés elbírálásának hatásköri hovatartozása kérdését elsősorban az dönti el, hogy a felek között létrejött szerződés a törvényben meghatározott alakszerűségeknek megfelel-e. Ilyen alakszerű szerződés fennforgása esetén pedig — amennyiben kárkövetelésről van szó — az, hogy a kárkövetelés összege meghaladja-e a 100 pengős értékhatárt. Az 1898:11. tc.-nek a hatáskört szabályozó rendelkezései (8., 72. és 73. §) tekintet nélkül a panaszra nyitva álló határidő megtartására, határozzák meg a mezőgazdasági munkások és munkaadók között fennálló jogviszonyból felmerülő vitás ügyek hatásköri hovatartozását s ekként ezekben az ügyekben az 1898:11. tc. 29. §-ában említett határidő esetleges elmulasztásának a hatáskör szempontjából jelentősége nincs. (XIV. 674. Hb.) Az 1907:XLV. tc. 1. §-ának második bekezdése értelmében azokat a cselédeket, akik háztartásbeli s egyszersmind gazdasági munka teljesítésére szegődnek, hacsak a szerződésből az ellenkező ki nem tűnik, gazdasági cselédeknek kell tekinteni s reájuk az 1907:XLV. tc. rendelkezései az irányadók. Az ebből a gazdasági cselédi jogviszonyból folyóan a gazdával szemben érvényesített igény gazdasági cselédbér. Az 1907:XLV. tc. 62. §-a értelmében a gazdasági cselédnek a gazdával szemben érvényesített bérkövetelése a közigazgatási hatóság kizárólagos elbírálási körébe tartozik. (XVI. 653. Hb.) Annak a kérdésnek elbírálásánál, hogy a szolgálat fejében, illetőleg az azonnali hatályú elbocsátás folytán a meg nem szolgált időre követelt díjazás gazdasági cselédbér-e s hogy ehhez képest a követelés elbírálása a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik-e, nem az a döntő, hogy a felek a szolgálatnak milyen elnevezést adtak, vagy hogy a szolgálatot vállaló személy milyen képesítéssel rendelkezik, hanem az, hogy a szolgálat, vagyis a