Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)

202 Felülvizsgálat vitelnek és minő előfeltételek mellett helye, a m. kir. minisztérium 8220/1940. M. E. számú rendeletének 26. §-a irányadó. Ez a szakasz akként rendelkezik, hogy a fellebbvitelre és előfeltételeire az 1940. évi augusztus hó 30. napján a visszacsatolt keleti és erdélyi országrészen hatályban volt, tehát az adott esetben a román jogszabályok irányadók. Az alperes semmisségi panasza (recurs in casare) tekintetében tehát alkalmazandók az 1939. évi szeptember hó 14. napján kiadott román semmitőszéki törvénynek a felülvizsgálati hatáskörre és illetékességre vonatkozó rendelkezései. Ennek a törvénynek 38. §-a azt a rendelkezést foglalja magában, hogy „a semmítőszék nem fogadhat el előzetes határozat ellen semmisségi panaszt, ezeknek a határozatoknak megsemmisítése csak akkor történhetik meg, ha már a per érdemében véghatározat hozatott." Mivel a fellebbezési bíróság megtámadott határozata nem esik egy tekintet alá az ügyet megvilágító kérdésben hozott határozattal, sem pedig érdemi véghatározatnak nem tekintendő, hanem az alperes által emelt pergátló kifogás felett hozott, tehát előzetes kérdésre vonatkozó elutasító döntést foglal magában, ily határozat ellen pedig az említett törvényszakasz szerint felülvizsgálatnak nincs helye, az alperes semmisségi panaszát mint kizárt jogorvoslatot hivatalból vissza kellett utasítani. (XVI. 73.) A fellebbezési bíróság indokolásában említett 9700/1938. M. E. számú rendelet a visszacsatolt Felvidéken 1939 január hó 1. napjával a magyar polgári perrendtartás szabályait léptetvén hatályba, hatályos ott a rendelet 4. és 27. §-ai értelmében a Pp. 574. §-a is, amely szerint a perújítás kérdésében és a peres ügyben hozott határozatok ellen fellebbvitelnek annyiban van helye, amennyiben az illető bíróság határozata az alapperben fellebbvitellel megtámadható volt. E rendelkezést azonban a bírói gyakorlat azokban az esetekben is alkalmazza, amelyekben a Te. 37. §-a szerint a felülvizsgálat most már az alapperben ki lenne zárva. Az adott esetben az alapperben a fellebbezési bíróság ítélete felülvizsgálati kérelemmel meg volt támadható, sőt azt meg is támadták és a felülvizsgálat érdemlegesen elbíráltatott. Következéskép és mert az idézett 9700/1938. M. E. számú rendelet nem tartalmaz olyan rendelkezést, mely szerint a visszacsatolt felvidéki területen működött volt csehszlovák bíróságok által eldöntött perekben használt perújítás esetén más jogszabályok szerint kell eljárni: a fellebbezési bíróságnak az ilyen perben használt