Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)

14 Bírói hatáskör tettel nem létesít ügyazonosságot több különböző ügyben felmerült egyes kérdéseknek az azonossága vagy hasonlósága, hanem kizárólag magának az ügynek az azonossága. Azaz a személyi és tárgyi azonosságon felül az ügy ugyanolyan jogi vonatkozásban, tehát azonos tény- és jogalapon legyen a különböző hatóságok döntésének a tárgya. (XV. 627. Hb. — XV. 606. Hb. — XV. 618. Hb. — XV. 619. Hb. — XV. 629. Hb. — XVI. 650. Hb. — XVI. 662. Hb. — XVI. 674. Hb.) Ha más (magánjogi) természetű ügyben, más célzattal és máfc szempontból hozta meg határozatát a rendes bíróság és más (közjogi) természetű ügyben ugyancsak más célzattal és más szempontból döntött a közigazgatási hatóság s így más volt az eljárás tárgya és a vitás jog a rendes bíróság és más a közigazgatási hatóság előtt folyt eljárás során, ügyazonosság nincs. (XVI. 650. Hb.) Fennáll ez az ügyazonosság, ha a vadőr hátrálékos szolgálati járandóság címén különböző összegeket érvényesít ugyan a főszolgabíró és a rendes bíróság előtt, mert igényét mind a két hatóságnál ugyanabból a jogviszonyból, ugyanazon a jogalapon érvényesíti (XV. 628. Hb.); fennáll az ügyazonosság akkor is, ha a fél a főszolgabíró sürgős intézkedését kéri, mert jogos ok nélkül történt elbocsátása folytán kenyér nélkül maradt, majd — a főszolgabíró leszállítván hatáskörét — a rendes bíróság előtt határozott összegű munkabérkövetelés megítélését kéri, mert jóllehet a közigazgatási hatóság előtt összeg szerint nem jelölte meg a követelését, mégis kétségtelen, hogy mind a közigazgatási hatóság, mind a rendes bíróság előtt ugyanabból a szolgálati viszonyból, tehát ugyanabból a jogalapból eredő igény érvényesítése iránt volt folyamatban az eljárás. (XVI. 663. Hb.) Nincs ügyazonosság, ha a közigazgatási hatóság és a rendes bíróság előtt folyamatban volt két különböző ügy mindegyikében zárlati kérdésben kell ugyan dönteni, de mind a közigazgatási hatóság, mind a rendes bíróság, bár ugyanarra a vagyontömegre foganatosította a végrehajtást, más-más jogalapon nyugvó közigazgatási hatósági határozat, illetőleg rendes bírósági végzés alapján járt el (XV. 606. Hb.); ha a rendes bíróság előtt ingatlan tulajdonjogának bekebelezésére alkalmas okirat kiadása, illetve bírói ítélet alapján tulajdonjog bekebelezésének tűrése, a hadtestparancsnok, mint közigazgatási hatóság előtt pedig az ingatlan átruházásának jóváhagyása tekintetében az 1939. évi II. tc. 106. §-ának (10.650/1939. M. E. számú rendelet) belátástól függő alkal-