Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)

Bírói Itatáskor 15 mazása volt az eljárás tárgya (XV. 618. Hb.); ha a városi napidíjas a közigazgatási hatóság és a m. kir. Közigazgatási Bíróság előtt közjogi (közigazgatási jogi) jellegű ellátási igényt érvényesít a várossal, mint közjogi alannyal szemben a fennállott közigazgatási jogi természetű, szolgálati jogviszonya alapján, a rendes bíróság előtt pedig a város polgármesterének hivatalos eljárása közben tanúsított, állítólag vétkes magatartásából származó olyan magánjogi kártérítési igényt érvényesít, amelyet a város alkalmazottainak ilyen eljárásáért fennálló vagyoni felelőssége alapján a város megtéríteni tartozik (XV. 619. Hb); ha a m. kir. Közigazgatási Bíróság előtt a 7720/1939. M. E. számú rendelet 64. §-a alapján megfelelő tartalmú tanúsítvány kiadása, a m. kir. földművelésügyi miniszter, mint közigazgatási hatóság cs a kir. ítélőtábla, mint rendes bíróság előtt pedig az 1939:IV. te. 16. §-ának első bekezdése alapján mezőgazdasági ingatlanoknak kishaszonbérletek alakítása céljára igénybevétele fölött való döntés volt az eljárás tárgya (XV. 627. Hb.); nincs ügyazonosság az 1881. évi XLI. törvénycikken alapuló kisajátítás, a közút alá épített pincékkel elfoglalt közterület visszabocsátása és az előbbi állapot helyreállítása iránt a közigazgatási hatóság előtt folyamatban volt eljárás és a közút alatt épített pincéknek a kisajátítási és kártalanítási eljárás nélkül elvont használata miatt a rendes bíróság előtt indított kártérítési perek esetében, mert mindez egymástól különböző eljárás (XV. 629. Hb.); nincs ügyazonosság, ha a rendes bíróság az előtte végrehajtás megszüntetése iránt folyamatban volt eljárás során abban a magánjogi, illetőleg végrehajtásjogi vitás kérdésben döntött, hogy a végrehajtatónak a végrehajtást szenvedővel szemben fennálló és végrehajtható közokiraton alapuló végrehajtási jogát hatálytalanította-e valamely, a kielégítési végrehajtás további folytatását gátló ténykörülmény, a közigazgatási hatóság előtt pedig a kir. kincstárnak törvényben biztosított és magánszeméllyel szemben fennálló illetékkövetelésének, tehát közjogi viszonyon alapuló követelésének érvényesítése és letiltás útján való behajtása volt az eljárás tárgya. (XVI. 650. Hb.); nincs ügyazonosság, ha a közigazgatási hatóság előtt érvényesített követelés jogalapja megszolgált bér volt, a rendes bíróság előtt folyamatban volt eljárásnak pedig ama takarékbetéti könyv kiadása volt a tárgya, amelyre a gazda a bér egy részét elhelyezte (XVI. 662. Hb.); nem állapíttatott meg az ügyazonosság, amikor a földművelésügyi