Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)

perújítási keresetet visszautasító (Pp. 571. §), vagy a perújítás kérdésének előzetes tárgyalása esetében az ezt a kérdést eldöntő ítéletek (Pp. 572. §). Eszerint az a körülmény, hogy a korábbi perben a bíróság az érdemleges tárgyalás határnapjának az ottani felperes részéről történt elmulasztása alapján és arra hivatkozással hozta meg a keresetet elutasító ítéletét, nem lehet akadálya annak, hogy ez az ítélet az ügy érdemében hozott ítéletnek tekintessék és arra a Pp. 411. §-ának a rendelkezései alkalmaztassanak. A cégvagyon eszmei hányadrészének a tulajdonjoga iránt támasztott követelés elutasításának szükségképeni következménye az, hogy a cégvagyon hasznai sem illethetik meg az említett vagyon tulajdonjoga iránt támasztott követelésével elutasított felet, hacsak nem jelöl meg olyan jogcímet, amely a tulajdonjogtól függetlenül adhat neki igényt a vagyon hasznaira. A jogelőd javára, vagy az ellen hozott ítélet jogereje általános szabálynál fogva az ő örökösére, mint egyetemes jogutódra, ennek a perbenállásától, sőt a perről és abban hozott ítéletről való tudomásától is függetlenül kihat. (XIII. 1030.) A felek között korábban folyamatban volt perben a felperes az alperessel 1928. évi március hó 28. napján létrejött megállapodás nem teljesítése miatt az 1936. évi október hó 1. napjától 1938. évi december hó 31. napjáig terjedő idő alatt, a jelen perben pedig az 1939. évi január hó 1. napjától számított három év alatt elmaradt hasznának megtérítése iránt indított keresetet. A két perben perbevitt jog tehát nem ugyanazonos, mert a jogazonosságnak a jogalap azonosságán felül a jog tárgyának azonossága is előfeltétele. A korábbi perben hozott azzal az ítéleti döntéssel, amellyel az ott érvényesített kártérítési követelés elutasíttatott, nincs eldöntve a jelen perrel más időponttól érvényesített kártérítési követelés. A korábbi ítéletnek nem is szükségképeni következménye, hogy a felperes a jelen keresetben megjelölt időre kártérítést nem követelhet, mert szükségképeni következmény csak az, ami magából a döntésből származik. A döntés tárgya az előbbi perben a megállapodás érvényességének, vagy érvénytelenségének kérdése nem volt, mert ilyen irányú megállapítási kérelmet a felek egyike sem terjesztett elő. Ilyenképen a határozat indokolásában foglalt kijelentéseknek ugyanabból a jogviszonyból eredő más követelésre nézve a Pp. 411. §-ának második mondata szerint előálló jogi hatása nincs, mert ami csak mint indok, az ügyre való tekintettel, mint előkérdés