Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)

154 Részítélet Részítélet. A Pp. 388. §-ának helyes értelme szerint a bíróság a kereseti követelésnek bármely alapon, — tehát nemcsak összeg szerint — elkülöníthető része tekintetében hozhat részítéletet, ha a részítélet hozatalának a törvényben írt feltételei az elkülöníthető rész tekintetében fennállanak. A fellebbezési bíróság tehát nem sértett eljárási jogszabályt, amidőn a felperes által elmaradt haszonként érvényesített kártérítési követelésnek a megítélése szerint végeldöntésre alkalmas része tekintetében részítélettel határozott. (XIV. 318.) A felek osztatlan közös tulajdonában lévő házak jövedelmének elszámolásából vita támadván, a fellebbezési bíróság a közös ház ugyancsak vitássá vált kezelési módjára nézve a többi kérdés elbírálása előtt részítéletet hozott. A felperesnek emiatt előterjesztett felülvizsgálati kérelmét a m. kir. Kúria a következő indokolással utasítja el: A Pp. 388. §-a szerint abban az esetben, ha több kereseti követelés közül csupán egy is alkalmas a végeldöntésre, a bíróság részítéletet hozhat. Ezt a jogszabályt helyesen alkalmazta a fellebbezési bíróság, amidőn a ház kezelésének kérdésével kapcsolatos és természeténél fogva sürgős elintézést igénylő kereseti kérelmet részítélettel bírálta el. Téves tehát a felperesnek a felülvizsgálati kérelmében kifejezésre jutó az a jogi álláspontja, mely szerint a fellebbezési bíróság a fenti kereseti kérelem felett érdemi határozatot hozni nem lett volna jogosult s az elsőbíróságnak a még el nem bírált kereseti kérelmekre vonatkozó ítéleti döntését bevárni tartozott volna. (C. P. VI. 4493/1941.) A Pp. 389. §-a úgy rendelkezik, hogy ha az alperes beszámítási kifogásként oly ellenkövetelést érvényesít, amely a kereseti követeléssel összefüggésben nincs és ha az ellenkövetelés eldöntése a tárgyalás elhalasztását tenné szükségessé, a bíróság a felperes kérelmére a kereseti követelés felől részítéletet hozhat. Ebből a rendelkezésből következik, hogy ha az alperes a kereseti követeléssel összefüggő követelést kíván beszámítani, a bíróság a kereseti követelés és a beszámítható ellenkövetelés együttes elbírálását nem mellőzheti. Az a körülmény, hogy az alperes a beszámítási kifogás elejtése nélkül viszontkeresetet is támasztott, az alperes perjogi helyzetét hátrányosabbá nem teheti és ily esetben a viszontkereset indítása nem nyújt alapot elkülönített végítélet hozatalára. (Pp. 387. §.) A felperesnek a szolgálati viszonyból eredő nyugdíjkövetelésével szemben az alperes beszámítási kifogásként olyan károk megtérítésére érvényesített ellen-