Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)

Közbenszóló ítélet 155 követelést, amelyeket szerinte a felperes ugyancsak a szolgálati jogviszony tartama alatt részben szándékosan, részben vétkes gondatlansággal okozott. A kereseti követelés és a beszámítandó ellenkövetelés, mint egyaránt a peres felek szolgálati jogviszonyából származtatott és így ugyanegy jogalapból eredő igények, az anyagi jog szerint egymással összefüggnek. Az állandó bírói gyakorlat szerint azonban a munkavállalónak életfenntartására szükséges szolgálati, vagy nyugellátási járandóságaiba csak az olyan kár megtérítéséből eredő ellenkövetelést lehet beszámítani, amelyet a munkavállaló a szolgálati szerződésből folyó kötelezettségei megsértésével a munkaadónak szándékosan okozott. A nem szándékosan, hanem vétkes gondatlanságból okozott kár megtérítésére irányuló ellenkövetelés tekintetében pedig a beszámításnak a szolgálati, vagy nyugdíjjárandóság végrehajtás alá vonható része erejéig (1908:XLI. tc. 13. § és 62.600/1926. I. M. sz. rend. 4. § 4. g) van helye. (XIV. 338.) Közbenszóló ítélet. Az elsőbíróság közbenszóló ítéletét a fellebbezési bíróság megváltoztatta, a közbenszóló ítélet hozatalát mellőzte és az ügyet további tárgyalás végett az elsőbírósághoz utasította vissza. A m. kir. Kúria ezt a döntést azzal a módosítással hagyja helyben, hogy a fellebbezési bíróság ítéletét az elsőbírói közbenszóló ítéletet hatályon kívül helyező ítéletnek kell tekinteni. Indokolás: A m. kir. Kúria utal a fellebbezési bíróságnak a Pp. 391. §-ára alapított arra a helyes indokolására, amely szerint közbenszóló ítélet egyedül a vitás követelés alapján, illetőleg fennállásának előzetes megállapításával hozható. A kir. járásbíróság pedig a kereseti követelés jogalapja helyett csak a felek vitás jogviszonyainak a minősítése kérdésében határozott. Minthogy pedig az elsőbíróság döntése a közbenszóló ítélet fent írt törvényes tartalmát — a követelés alapjának megállapítását — nélkülözi, helyes a fellebbezési bíróságnak az az álláspontja, hogy az elsőbíróság ítéletében foglalt tartalommal és döntéssel közbenszóló ítélet hozatalának helye nem lett volna, az ügy tehát további tárgyalás és szabályszerű határozathozatal végett az elsőbírósághoz visszautasítandó (Pp. 506. §). A megtámadott ítélet indokolásában kifejtettekhez képest azonban az elsőbírói döntést nem megváltoztatni, hanem hatályon kívül helyezni kellett volna. (XV. 156.) A fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, amely szerint a végítéletre tartozik annak eldöntése, hogy a károsultat terhelő kárelhárítási, illetőleg kárenyhítési kötele-