Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)

Elismerés 133 a beismerés hatályát meg nem szünteti, — a beismerés folytán pedig a felperest ebben a kérdésben bizonyítási kötelezettség nem terhelte. (XIV. 584.) A felperes a fellebbezési bíróság előtt kijelentette, hogy üzleti könyveket nem vezetett. Minthogy ennek folytán a fellebbezési bíróság a kereseti követelés tekintetében a felvett tanúvallomások alapján döntött, a keresetével elutasított felperes felülvizsgálati kérelmében arra hivatkozik, hogy összes üzleti könyvei az alperestől bérelt raktárban maradtak vissza. A m. kir. Kúria a felperesnek ezt az új tényelőadását a következő indokolással hagyja figyelmen kívül: A felperes a fellebbezési bíróság előtt beismerte, hogy üzleti könyveket nem vezetett. Ennélfogva a fellebbezési bíróságnak az üzleti könyvek hiányára vonatkozó megállapítása ellen emelt felülvizsgálati panasz alaptalan. A Pp. 535. §-a értelmében nem vehető ezzel szemben figyelembe a felperesnek a fenti beismeréstől eltérő az az új előadása, mely szerint az összes üzleti könyvei az alperestől bérelt raktárban maradtak vissza, és pedig annál kevésbbé, mert a felperes a fenti beismerés visszavonását mivel sem indokolta. (Pp. 265. §). (XV. 1009.) Elismerés. Az elismerésnek avégből, hogy ahhoz a perrendtartásban meghatározott jogkövetkezmények fűződjenek, magyarázatot nem tűrő módon, kifejezetten, félreérthetetlenül kell történnie s abból világosan ki kell tűnni, hogy a nyilatkozatot tevő fél az érvényesített jogot kétségbe nem vonja. (XV. 311.) A K. T. 90. §-ának abból a rendelkezéséből, hogy a közkereseti társaság képviseletére jogosított a társaság nevében minden ügyletet köthet: okszerűen következik, hogy a 81. §-nak az üzletvezetéssel megbízottak hatáskörét korlátozó rendelkezése a társaság képviseletére jogosított tagra nem vonatkozik. A képviselő jogköre tehát a képviselet fogalmából következőleg csak olyan ügyletekre és jogcselekményekre nem terjed ki, amelyek a társaság lényegével vagy céljával ellentétben állanak. A társasági szerződés vitás pontjának értelmezése és ennek alapján a kereseti követelés elismerése azonban ilyen jogcselekménynek nem minősíthető. Az elismerés csak abban az esetben eredményezheti a hozzá fűződő joghatásokat, ha az feltétlen és olyan határozott, hogy nem támaszthat kétséget a félnek az érvényesített jog tekintetében elfoglalt álláspontja felől. (XVI. 304.)