Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)

132 Beismerés keresetlevél benyújtásának és a perindításnak torvényben megszabott hatályai enyésznek el. A felek perbeli jogcselekményei tehát megtartják hatályukat s az elállást magábanvéve a perben tett beismerés visszavonásának sem lehet tekinteni. (XVI. 69.) A perben meghatalmazott részéről meghatalmazása körében végzett cselekmény a Pp. 108. §-a értelmében csak akkor hatálytalan, ha azt a jelenlévő fél azonnal visszavonja vagy kiigazítja. A Pp. 108. §-ának esetén kívül — ha az ellenfél a beismerés visszavonásába bele nem egyezik, — a bíróság a körülmények szorgos méltatásával ítéli meg, hogy a perben tett beismerés visszavonással mennyiben veszti el hatályát (Pp. 265. §). (XIV. 905.) Beismerés házassági perben. A felperes felülvizsgálati kérelmében utal arra, hogy beismerő kijelentéseit csak mások téves tanácsára és útbaigazítására tette meg a bíróság előtt. A m. kir. Kúria ennek ellenére a felperes beismerésének teljes bizonyító erőt tulajdonított azért, mert az olyan tényre vonatkozik, amely a kereseti igény megállapítását kizárja, a Pp. 669. és 670. §-ainak egybevetéséből pedig önként következik, hogy az ilyen beismerésnek a házasság megtámadására irányuló perben is teljes joghatálya van. (C. P. III. 1496/1941.) Beismerés visszavonása. Az I. rendű alperes mind az elsőbíróság előtt tartott tárgyaláson, mind előkészítő iratában is beismerte, hogy a felperes balesetét okozó személygépkocsinak üzembentartója ő volt, később azonban, amidőn a felperes a II. r. alperest is perbevonta és a II. r. alperes beismerte, hogy a kérdéses gépkocsinak ő is üzembentartója volt, az I. r. alperes korábbi beismerésétől eltérően tagadta, hogy a gépkocsinak akár egészben, akár társasviszonyban üzembentartója lett volna. A fellebbezési bíróság a keresetet az I. r. alperessel szemben elutasította, mert az I. r. alperesnek most kiemelt tagadásával szemben a felperes nem bizonyította, hogy az I. r. alperes a kocsinak tényleg üzembentartója lett volna. A m. kir. Kúria megváltoztatja az ítéletet és az I. r. alperest is marasztalja a következő indokolással: Téves a fellebbezési bíróságnak az az álláspontja, hogy az I. r. alperes tagadása folytán a felperest terhelte annak bizonyítása, hogy az I. r. alperes is a gépkocsi üzembentartója volt, mert a nevezett alperes utólagos tagadása a beismerés semmivel sem indokolt visszavonásának tekintendő s mint ilyen,