Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)

Új kereset 127 Az állásáról önként lemondó felperes eredeti keresetében ennek a lemondó nyilatkozatának hatálytalanítását kérte és az alperestől a szolgálati jogviszony idő előtt történt megszüntetéséért kártérítést követelt. Később a felperes új keresetet támaszt, amelyben a szolgálati szerződés alapján őt megillető jutalékokat követeli az alperestől. A fellebbezési bíróság az új kereset érdemi elbírálását mellőzvén, a felperes emiatt alaki jogszabály sértését panaszolja. A Kúria a következő indokolással utasítja el ezt a panaszt: A felperes új keresetében a szolgálati szerződés alapján őt megillető, megszolgált, de javára el nem számolt jutalékkövetelést érvényesített. Ez a követelés sem tárgyánál fogva nem azonos az alapkeresetben érvényesített követeléssel, sem azzal össze nem függ, mert míg az utóbbinak jogalapja a lemondó nyilatkozatban kikötött feltételnek az alperes részéről nem teljesítése, emiatt a lemondó nyilatkozat hatálytalansága és ennek következményeként az alperesnek a szolgálati jogviszony idő előtt történt megszüntetéséből eredő kártérítési felelőssége, addig az új keresetben érvényesített követelés úgy ténybeli, mint jogi alapjánál fogva ettől eltér. Ekként az új kereset támaszthatásának a Pp. 189. §-ában meghatározott előfeltételei hiányoznak. (XVI. 410.) A felperesek eredeti keresetüket arra alapították, hogy az alperes gyámi tisztével járó kötelezettségeit vétkesen megszegte és ezzel nekik kárt okozott; felemelt keresetük pedig lényegileg azon alapult, hogy az alperes azzal, hogy az apai hagyatékhoz tartozó ingóvagyon egy részét magának megtartotta, nekik és testvéreiknek szándékos magatartásával is kárt okozott, tartozik tehát eme vétkes cselekményéből eredő követelésüket is megtéríteni. A jogalap szempontjából tehát nem mutatkozik oly lényeges eltérés, amelynek alapján a felperesek felemelt keresetében érvényesített igénye az eredeti, ugyancsak gyámjuk vétkes cselekményére alapított keresetükkel szemben új keresetnek volna minősíthető. A fellebbezési eljárásban előterjesztett ez a keresetük tehát a Pp. 494. §-ának második bekezdése alapján vissza nem utasítható. (XIV- 633.) Üj kereset korábbi perben elkövetett eljárási szabálysértés esetében. Merőben perrendellenes állapot az, hogy mert állítólag a korábbi perben a fellebbviteli érték téves megállapítása folytán a felülvizsgálat kérése ki lett volna zárva, a felperesek új keresettel érvényesíthetnék igényüket és az új perben a felek közti