Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)

128 Űj kereset jogviszony a korábbi döntéstől függetlenül és attól eltérően volna megállapítható. Ilyen értelmű jogorvoslatot ugyanis a perrend nem ismer. (XV. 16.) Kereseti kérelem késedelmes előterjesztése. Felperes a társasági vagyonilletőség kiadására irányuló keresetében megemlítette ugyan, hogy az alperesek ellen elmaradt haszon címén is van követelése, azonban e részben az alperesek marasztalására irányuló kérelmet sem a keresetlevélben, sem később az elsőbírósági eljárás során, nem terjesztett elő, hanem ezt csak az elsőbíróság ítéletének meghozatala után tette meg. A fellebbezési bíróság az ekként megváltoztatott kereseti kérelmet is érdemben tárgyalta és azt érdemben elutasította. A m. kir. Kúria ezt a rendelkezést hivatalból hatályon kívül helyezi és a felperesnek ezt a kereseti kérelmét visszautasítja a következő indokolással: Minthogy a keresetet csakis akkor lehet megindítottnak tekinteni, amidőn felperes a marasztalásra irányuló kereseti kérelmet előterjeszti, meg kellett állapítani, hogy felperes az elmaradt haszonra irányuló keresetét a fellebbezési eljárás során indította meg. Ez a kereset új keresetnek minősül, mert annak kártérítési kötelezettségen nyugvó jogcíme a vagyonilletőség kiadására irányuló kereset jogcímétől eltér. A Pp. 494. §-a értelmében azonban a fellebbezési eljárásban új keresetet indítani nem lehet, következésképpen a fellebbezési bíróság az elmaradt haszonra irányuló keresetet hivatalból visszautasítani tartozott volna. (XIII. 949.) A Pp. 189. §-ának első bekezdésére is alkalmazandó a Pp. 494. § második bekezdésének az a rendelkezése, hogy a fellebbezési eljárásban új kereset nem indítható. Ez a korlát a megállapítási keresetre is áll. A felperes eredeti kereseti kérelme leszállításának, vagyis az eredeti kereseti követelésből fenntartott megállapítási kérelemnek a szükségessége vagy szükségtelensége nem a Pp. 189. §-ának első bekezdése, de 130. §-ának első bekezdése szerint bírálandó el. (XIV. 108.) VI. FEJEZET Érdemleges tárgyalás A tárgyalás vezetésére vonatkozó szabályok A bíróság pervezetési kötelessége. A felperes alaki jogszabály sértését panaszolja azért, mert az alsóbíróságok őt nem hívták