Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)
126 Űj kereset a szerződéssel megállapított végleges nőtartási díjnak felemelését kérte, majd előkészítő iratában azt a kérelmet terjesztette elő, hogy a bíróság a bemutatott szerződésnek a nőtartási díj összegére vonatkozó részét kényszer, megtévesztés és kizsákmányolás folytán nyilvánítsa érvénytelennek és ehhez képest a végleges nőtartási díj összegét a szerződés rendelkezéseitől függetlenül új alapon állapítsa meg. Minthogy az alperes a másodlagos kereseti kérelem ellen kifogást emelt, a fellebbezési bíróság a másodlagos kérelmet keresetváltoztatásnak minősítette és azt érdemben nem tárgyalta. A m. kir. Kúria feloldja az ítéletet és a fellebbezési bíróságot a következő indokolással utasítja az új kereseti kérelem érdemi tárgyalására: Helyes ugyan a fellebbezési bíróságnak az az álláspontja, hogy a felperes utóbb említett kereseti kérelme az eredeti kereseti kérelemhez képest keresetváltoztatásnak minősül és mint ilyen, mert az alperes azt ellenezte, figyelembe nem jöhet, ámde nem helytálló az a döntése, hogy az előkészítő iratban előterjesztett kereseti kérelmet új keresetként sem lehet figyelembe venni. A Pp. 189. §-a értelmében ugyanis a végítéletet megelőző szóbeli tárgyalás bezárásáig... a felperes az alperes ellen ... a tárgyaláson új keresetet... támaszthat, ha az új kereset tárgya ugyanaz (Pp. 188. §-a), mint az előbbié, vagy ha az új kereset az előbbivel összefügg. A felperesnek fent ismertetett mindkét kereseti kérelme végleges nőtartási díjra, vagyis ugyanarra a tárgyra vonatkozik és ha e két kérelem tárgya a követelt összeg különbözőségénél fogva nem is teljesen ugyanaz, az egymással összefügg, mert mindkét kérelem az alperes tartási kötelezettségével, vagyis ugyanazzal a jogviszonnyal kapcsolatos igény érvényesítésére irányul. Minthogy ekként az új kereset emelésének törvényes előfeltétele ezúttal megvan, a fellebbezési bíróság az új kereset érdemi megbírálását eljárási szabály megsértésével mellőzte. (XVI. 389.) A fellebbezési eljárásban előterjesztett az a kérelem, hogy az ági örökös az özvegy részére tartásdíj fizetésére köteleztessék azon az alapon, hogy ennek az örökösnek jogelődjét az özveggyel szemben törvényes tartási kötelezettség terhelte, mely kötelezettség átszállott az ági örökösre, mint az özvegy fiának örökösére, az özvegyi jog megítélését célzó eredeti kereseti kérelemtől eltérő új jogalapon nyugszik, miért is ez új keresetnek tekintendő s mint ilyennek, a Pp. 494. §-a értelmében a fellebbezési eljárásban helye nincs. (XIII. 778.)
