Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)

Űj kereset 125 bezési bíróság most említett megállapítása ellen intézett felül­vizsgálati támadása nem vehető figyelembe. (XV. 858.) A Pp. 494. §-ának egyedül a keresetváltoztatást kizáró ren­delkezésére, valamint a Te. 31. §-ára tekintettel nincs akadálya annak, hogy a felperes kereseti kérelmét, anélkül, hogy az keresetváltoztatásnak minősülne, módosíthassa. (C. P. VI. 4493/1941.) D) Üj kereset A Pp. 189. §-ának első bekezdése szerint a végítéletet meg­előző szóbeli tárgyalás bezárásáig mind a felperes az alperes ellen, mind pedig az alperes a felperes ellen a tárgyaláson új keresetet támaszthat, ha az új kereset tárgya ugyanaz, mint az előbbié, vagy ha az új kereset az előbbivel összefügg. Ugyané szerint a törvényes rendelkezés szerint kell elbírálni azt a kér­dést is, hogy a felperes a Pp. 189. § második bekezdése alapján újonnan perbevont alperes ellen mennyiben támaszthat új, tehát addig a perben még nem érvényesített keresetet. A Pp. idézett 189. §-ának az indító oka a vonatkozó miniszteri indokolás szerint annak a figyelembevétele volt, mikép előfordulhat, hogy a fel­peresnek valamilyen joga áll fenn az alperes ellen, jogát azonban a keresetben helytelenül érvényesítette és másnemű jog iránt indított pert (ami teljes jóhiszeműséggel is történhetik) s erre tekintettel a fenti § elejét kívánja venni annak, hogy a felperes ily esetben „a pert új perfelvétellel, előkészítéssel és bizonyítással legyen kénytelen lebonyolítani." A fent ismertetett jogszabály­nak a miniszteri indokolásból kitűnő céljából következik, hogy minden olyan esetben, midőn a per a felek között már meg van alapítva, a felperes a fenti törvényes rendelkezésben megjelölt egyéb feltételek fennállása esetén új keresetet támaszthat, habár a régi kereseti kérelem eldöntésének valamely, az érdemi ellen­kérelem után előterjesztett pergátló kifogás is állja útját. Az ismertetett szempontok ugyanis ebben az esetben is indokolttá teszik, hogy a felperes a már megalapított per helyett ne legyen kénytelen új pert indítani. Ezek szerint a felperes a Pp. 189. §-a alapján új keresetet csak akkor indíthat, ha a bíróság a pergátló körülményt már a perfelvételi tárgyaláson észlelte, vagy ha az alperes már a perfelvételi tárgyalás alkalmával kellő alappal bíró pergátló kifogást emelt. (XVI. 642.) Keresetváltoztatás és új kereset. A felperes keresetlevelében

Next

/
Thumbnails
Contents