Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)

110 Pergátló kifogás Pp. 180. §-ának 1. pontjában említett pergátló körülményt a Pp. 540. §-a értelmében a felülvizsgálati bíróság is hivatalból veszi figyelembe: a m. kir. Kúria megállapította, hogy helyes a fellebbezési bíróságnak az a döntése, amely szerint a felperesnek a katonai szolgálatból történt elbocsátásával kapcsolatos kereseti igénye egyáltalában nem tartozván polgári perútra, a pert ebben a részében megszüntette. (C. P. VI. 3814/1939.) Az államvasúti alkalmazott az államvasút ellen nyugdíj-, illetve nyugbérjárandóság iránt igényt bírói úton még kártérítési követelés alakjában burkolva sem érvényesíthet. A m. kir. Kúria jogegységi tanácsának 30. számú polgári döntvénye csak a tényleges szolgálatban álló államvasúti alkalmazottak illetményigényéről rendelkezik és csak ezeknek a szolgálati járandósága tekintetében mondotta ki azt, hogy a szolgálati járandóság iránt támasztott követelés polgári per útján érvényesíthető, az államvasút szolgálatából elbocsátott alkalmazottnak nyugdíj, illetve nyugbér iránt támasztott igénye tehát a 30. számú polgári jogegységi döntvényben foglalt jogszabály alá nem vonható. (XIV. 399.) A társadalombiztosítási jogviszonyból származó és a társadalombiztosítási jogszabályok megsértésén alapuló kártérítési perek elbírálását az 1932 :IV. tc. 3. §-a a társadalombiztosítási bíróság hatáskörébe utalja; ilyen perben tehát a rendes bíróságok a Pp. 180. § 1. pontjára való tekintettel érdemleges határozatot nem hozhatnak. A per érdemi elbírálását gátló ez a körülmény a Pp. 540. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárás során is hivatalból észlelendő. (C. P. VII. 954/1941.) A régi osztrák és magyar koronára szóló tartozások és követelések tárgyában 1928. évi május hó 26. napján kelt és az 1930. évi XVII. tc.-kel becikkelyezett Magyar-Csehszlovák Egyezmény V. fejezete 11. Cikkének első bekezdése szerint a magyar hitelező felperesnek az akkor még csehszlovák állampolgár adós alperessel szemben fennálló kereseti követelése a törvény erejénél fogva a Csehszlovák Kiegyenlítő Hivatalra szállott át, ennek következtében — az említett Cikk ötödik bekezdése értelmében — az adós követelése az illetékes hivatal részére történő fizetéssel szűnik meg, viszont a hitelező követelése az illetékes hivatal által részére fizetendő hányaddal nyer rendezést. Ennek megfelelően az Egyezmény VII. Fejezet 22. Cikkének második bekezdése akként rendelkezik, hogy az ilyen tartozások és követelések bírói eljárás tárgyát nem alkothatják, mivel ezekre nézve keresetnek, fogla-