Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)

Pergátló kifogás 111 lásnak és végrehajtásnak helye nem lehet, ezért a harmadik be­kezdés szerint — mindennemű kereset és végrehajtási kérvény hivatalból, vagy kérelemre visszautasítandó. Hasonló rendelke­zést tartalmaz a 2350/1930. M. E. számú rendelet 3. §-a is. Nem változtatott ezen a helyzeten az adós lakhelyének a Magyar Szent Koronához történt visszacsatolása sem, mert sem az 1938. évi XXXIV. te., sem pedig az annak 4. §-ában nyert felhatalmazás alapján kibocsátott rendeletek az 1930: XVII. tc.-kel becikkelye­zett Egyezmény fent ismertetett intézkedéseitől eltérő rendelke­zéseket nem tartalmaznak. A fellebbezési bíróság ezek szerint eljárási szabály megsértése nélkül állapította meg a Pp. 180. § 1. pontjában meghatározott pergátló körülmény fennforgását. (XV. 36.) A felperes oly erdőkitermelési szerződésen alapuló jogait kívánja érvényesíteni, melynek az okszerű erdőgazdálkodás érde­kében való felülvizsgálatát és az ezzel kapcsolatos egyes magán­jogi következmények felett való döntést jogszabály közigazgatási útra utalja. A m. kir. minisztérium által a Magyar Szent Koro­nához visszatért kárpátaljai területeken, az erdei termékek és haszonvételek értékesítésére vonatkozó szerződések rendezése tárgyában kiadott 4100/1940. M. E. sz. rendelet 3. §-a ugyanis a még nem teljesített szerződések hatályban tartása, vagy esetleg hatálytalanítása felett való döntést, továbbá a szerződésből szár­mazó kötelezettségek módosításának, az esetleg hatálytalanított szerződés értelmében fizetett előlegek és egyéb szolgáltatások visszatérítésének, végül a visszatérítés határidejének kérdésében szükséges intézkedést, határozatot, egyszóval az eredeti állapot visszaállításának minden kérdésében való döntést a m. kir. föld­művelésügyi miniszter hatáskörébe utalja. A m. kir. földműve­lésügyi miniszter a szóbanforgó szerződés felett az említett ren­delet értelmében megszabott hatáskörében már döntött is. A fel­peresek most már kifejezetten a szerződés hatálytalanná válásá­ból eredő igényüket érvényesítik, ez pedig a kifejtettek szerint egyáltalában nem tartozik polgári perútra, amely körülmény a Pp. 180. §-a második bekezdésének 1. pontja és utolsó bekezdése, továbbá a Pp. 540. §-a értelmében az eljárás bármely szakában hivatalból figyelembe veendő pergátló körülmény. (XVI. 498.) Az 1927:V. tc. 70. §-ában nyert felhatalmazás alapján kibocsá­tott, a közadók kezelésére vonatkozó hivatalos összeállítás (600­1927. P. M. sz. rendelet) = KKHÖ) 81. és 82. §-ai értelmében a köz-

Next

/
Thumbnails
Contents