Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)

Pergátló kifogás 109 rint a vállalat cégét olyképpen jegyezni, hogy a vállalat cégéhez a „felvidéki képviselet" toldatot fűzi, ennek ellenére sem minősíthető a felvidéki képviselő a K. T. 37. §-a értelmében vett cégvezetőnek, mert a cégjegyzés eltérő módjától eltekintve, a cégtulajdonos által kirendelt cégvezetőnek a K. T. 38. §-ában meghatározott jogkörével szemben a felvidéki képviselőnek a jogköre csak a rendelet 5. §-ában kimerítően felsorolt ügyletekre és jogcselekményekre terjed ki és így amannál sokkal szűkebb. (XIV. 838.) Az alperes a perben beismerte, hogy a kir. járásbíróság végzését és a felperesnek a választottbíróság megalakítására vonatkozó felhívását még a keresetindítást megelőzően kézhezvette. Emellett a tény mellett közömbös, tehát nincs jelentősége annak, hogy a felhívásnak és a bíróság végzésének kézbesítése a konzulátus útján, vagy postai kézbesítés útján történt. Ha ugyanis az alperes az említett okiratokat elfogadta s azok alapján tudomást szerzett azok tartalmáról, a kézbesítés módjára tekintet nélkül, a kézbesítés vele szemben hatályos. (XIV. 1051.) IV. FEJEZET Perfelvételi tárgyalás A) Pergátló kifogás A Pp. 180. §-ának első bekezdése szerint az alperes pergátló kifogásokkal a perbebocsátkozás után csak annyiban élhet, amennyiben azok oly akadályokra vonatkoznak, amelyeket a bíróság az ítélethozatal előtt az eljárás bármely szakában figyelembe venni köteles. Az illetékesség hiánya azonban a Pp. 540. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban nem ilyen pergátló akadály. Ehhez képest az a kérelem, hogy a m. kir. Kúria hivatalból szüntesse meg a pert amiatt a pergátló ok miatt, hogy a kereset nem az ingatlanok fekvése szerint — a Pp. 39. §-a értelmében — kizárólagosan illetékes kir. törvényszék előtt indult, még akkor is alaptalan, ha a per ingatlanra vonatkozó dologi jog érvényesítését célzó pernek volna minősíthető. (C. P. V. 5378/1940.) Pp. 180. § 1. pont. A fellebbezési bíróság ítéletének permegszüntető rendelkezésével szemben a felülvizsgálati kérelem támadást ugyan nem tartalmaz (Pp. 527. § 3. p.), minthogy azonban a