Ruhmann Emil (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog V. (Budapest, 1943)

98 Megállapítási kereset sel szemben szükségesnek mutatkozik. Valamely kötelmi viszonyból eredő követelés összegének meghatározásához szükséges tényállítás megállapítása végett nincs helye jogviszony vagy jog — nem is vitás — fennállásának megállapítására irányuló kere setnek. A kereseti kérelem viszont lényegileg a szerződés egy rendelkezésének értelmezésére nézve kíván bírói állásfoglalást. Ha valamely jövedelem, nyereség, megtakarítás kiszámításának elvi módjára nézve csak azért van ellentétes felfogás a szerződő felek között, mert a szerződésnek a kiszámítás módjára vonatkozó rendelkezését különbözőkép értelmezik, a szerződés értelmezése nem lehet tárgya önálló megállapítási pernek. A keresettel megállapítani kért körülmények csak előkérdései annak, hogy a felperest a tartalmilag nem vitás szerződés alapján illeti-e és mekkora követelés és hogy ez a követelés már esedékessé vált-e 1 ezek az előkérdések azonban a teljesítés iránti perben döntendők el. Az alperesnek a felperesével ellentétes álláspontja és szerződésértelmezése nem veszélyezteti a felperes jogállapotát. A felperesnek az az érvelése, hogy a teljesítési per megindításáig eleshetik bizonyítékaitól, nem alapos, mert az üzemi megtakarítások kérdésének és mértékének elbírálásához szükséges adatok a nyilvános számadásra kötelezett alperes könyveiben a teljesí tési per során is rendelkezésre állanak és mert a felperesnek módjában áll annak valószínűsítésével, hogy a bizonyítás &rA eljárás rendes menetében már nem lesz sikeresen felvehető, vagy a felvétel meg lesz nehezítve, a Pp. 381. §-a értelmében előleges bizonyítást kérni és ezzel bizonyítékait megállapítási per nélkül is megfelelően biztosítani. (XIII. 929.) A felperes keresete annak ítéleti megállapítására irányult, hogy az okiratban foglalt megállapodás a felek között kötelező hatállyal létrejött, már pedig az ilyen megállapításnak célja nem az ítélet végrehajtása, hanem a felperes jogállapotának a biztosítása, ennélfogva az a körülmény, hogy a jogviszony fennállásáf megállapító ítélet végre nem hajtható: az ilyen ítélet hozatalának nem akadálya. A marasztaló bírói ítéletnek nem feltétlen lénye ges kelléke a marasztalás végrehajthatósága. A bírói ítéletber megszabott kötelezettség teljesítésének a megtagadása ugyanis a kötelezett fél olyan vétkes magatartásának minősül, amely kár térítési kötelezettségét vonja maga után, a jogosított fél kártérí tési igényének az érvényesítése pedig az egyébként végrehajt-