Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog IV. (Budapest, 1940)

74 — Bírói illetékesség — ságokra nem irányadó. így nevezetesen nem lehet az 5000 P-t meg nem haladó felülvizsgálati érték, mellett felülvizsgálati kérelemmel élni azon a címen, hogy az értékre tekintet nélkül törvényszékhez utalt perekben a felülvizsgálat nincs korlátozva. A Kúria szerint: „Az a körülmény, hogy a kir. járásbíróság, amely bíróságnál a felperes a pert eredetileg megindította, a pert a Pp. 180. §. 3. pontjára alapított per gátló kifogásnak helyet adva, jogerős ítélettel a Pp. 2. §. 3. pontja alapján a törvényszék hatáskörébe tartozónak mondotta ki, nem lehet irányadó a m. kir. Kúriára nézve annak a kérdésnek az elbírálásánál, hogy a fellebbezési bíróság ítélete ellen felülvizsgálatnak helye van-e, vagy sem." (XII. 939.) V. ö. a 433. §-nál a XIII. 211. sz. a. közölt határozattal. III. FEJEZET. Bírói illetékesség. A Pp. 19. §-ában meghatározott általános illetékesség azokra a vagyonjogi perekre is vonatkozik, amelyekben a magyar perjog illetékességi szabályai szerint külföldi bíróság volna kizárólagosan illetékes. Lásd az 52. §-nál közölt esetet. (XI. 823.) 26. §. Huzamosabb tartózkodási hely illetékessége országgyűlési képviselőre. A Pp. 26. §-a értelmében az ezen törvényhelyen megjelölt vagyonjogi perekben az országgyűlési képviselőre nézve a fővárosban való huzamos tartózkodás az általános illetékességgel versenyző illetékességet megállapítja. (XIII. 247.) 27. §. Ideiglenes nőtartási per illetékes bírósága Magyarországon, ha külföldön a válóper már folyamatban van. A döntést (XIII. 262.) lásd az 1. §. 2. h. pontjánál a 68. lapon. 28. §. Üzleti fióktelep. A m. kir. Kúria P. IV. 453/1934—12 sz. ítéletében már kimondotta, hogy a Tvt. 38. §-a értelmében az alperes üzlettelepe szerint igazodó kizárólagos illetékességet nem feltétlenül az üzleti főtelep helye, hanem általában annak az üzleti telepnek, — tehát esetleg fióküzlettelepnek is — helye szabja még, amely üzlettelepnek üzemére vonatkozik a Tvt. alapján indítható polgári per tárgya. (XII. 304.) 37. §. Károsítás helyének illetékessége. A Pp. 37. §-a értelmében a kártérítési perek a károsítás területének (helyének) a bírósága előtt arra való tekintet nélkül megindíthatok, hogy a károsító alperesek a kárkövetelésért minő károsító tény ük alapján felelősek. így a jelen esetben az I. és II. r. alperesek a károsítás helyének a bírósága előtt (az ott lakó III. r. alperessel együtt) akkor is perelhetők, ha a károsító cselekményt közvetlenül a III. r. alperes ügyvéd követte el és az I. és II. r. alperesek a kárért csak azon az alapon volnának felelősek, hogy a III. r. alperesnek gondatlanságból meghatalmazásokat bocsátottak a rendelkezésére, amelyekkel a III. r. alperes abba a helyzetbe kerülhetett, hogy a