Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog IV. (Budapest, 1940)

— Hatáskört megalapító tények — 73 ból sem lehet vizsgálni. Ha mégis megtette, a kir. Kúria a Pp. 540. §-a értelmében ezt a jogszabálysértést hivatalból köteles észlelni, ennélfogva a felperes felülvizsgálati kérelme következtében a fellebbezési bíróságnak lényeges eljárási jogszabálysértéssel hozott ítéletét a Pp. 543. §-a értelmében hatályon kivül kell helyezni és az ügyet érdemi tárgyalás végett a fellebbezési bírósághoz vissza kell utasítani. (XII. 219.) Jegyzet. A 11. §. szabálya akkor is áll, ha a járásbírósághoz, mint munkaügyi bírósághoz fordultak. Lásd az 522. §. 2. bekezdésénél. 12. §. A keresetet megalapító tények irányadók a hatáskörre, nem a támogatásul felhozott tények. Felperes a rendes bíróság előtt indított kártérítési keresetét arra alapítja, hogy az alperes munkaadó a felperessel szemben fennállott munkásbiztosítási kötelezettségét nem teljesítette. Minthogy a fellebbezési bíróság a pert megszüntette és a kérdés elbírálását a társadalombiztosítási bíróság hatáskörébe utalta, felperes felülvizsgálati kérelmében azt is felhozta, hogy az alperes az ő kártalanítására vonatkozólag külön ígéretet is tett. A Kúria a következőket mondotta: „Abban a kérdésben, hogy milyen jogot kíván a felperes érvényesíteni és mely tényekre kívánja a jogát alapítani, a bíróság a felperes előadásához és kérelméhez kötve van. Egymagában az, hogy a felperes a perben az általa jogalapító tényként megjelölt ténykörülményeken kívül más, ezektől különböző tényeket is állít, nem jogosítja fel a bíróságot arra, hogy a keresettel érvényesített követelést külön ezekre az utóbb említett ténykörülményekre ^lapítottnak is tekintse és azokat a keresetnek önálló jogalapjaként bírálja el. Annak természetszerűleg nincs akadálya, hogy a bíróság a felperes által érvényesített jogalap keretében a követelés jogos, vagy jogtalan voltának elbírálása szem-pontjából a felperesnek más, nem jogalapító tényékként megjelölt ténykörülményekre vonatkozó előadását is figyelembe vegye, ez azonban a kereset jogalapját nem érinti és így nem lehet befolyása a kereset jogalapjától függő perjogi szabályok alkalmazására sem. Ezért nem sért jogszabályt a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy a kereset rendes perútra, vagy társadalombiztosítási bíráskodás útjára tartozásának a kérdését egyedül az alperes biztosítási kötelezettségének a megsértésére vonatkozó előadásnak, mint jogalapnak figyelembevételével bírálta el. (P. C. I. 984/1936.) Ha a járásbíróság jogerős Ítélettel kimondta, hogy. az úgy tözsdebiróság hatáskörébe tartozik és a felperes kérelmére a keresetlevelet áttette a tőzsdebirósághoz, a tőzsdebiróság azon ok miatt, hogy a felek között hatásköri kikötés nem jött létre,, az ügyet hatáskörétől el nem utasíthatja, (bp. tőzsdebiróság 504/1939.) Ha a járásbíróság permegszüntető ítélettel kimondja, hogy a per értékére tekintet nélkül nem tartozik hatáskörébe, akkor a törvényszék nem utasíthatja ugyan el a pert hatásköréből azon az alapon, hogy az ügy járásbírósági hatáskörbe tartozik, de egyéb vonatkozásban a járásbíróság álláspontja reá és a fellebbviteli bíró-