Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog IV. (Budapest, 1940)

72 — Hatásköri részletszabályok — 6. §. 6. pont. A szülőtartás az összes gyermekekkel szemben egységes kötelem, amely egységességen nem változtat az, hogy az egyes gyermekek milyen összeggel tartoznak a szülőtartáshoz hozzájárulni, így az I. és III. rendű alperesi ellen igényelt összegeket az egységes tartási követelésbe tartozóként össze kell számítani s miután a felperes az I. r. alperes ellen havi 100 P-t, t III. alperes ellen 50 P-t igényelt, amelyeknek három évi összege (3600 + 1800) 5400 P-t tesz ki, a kir. Kúria előtti felülvizsgálati értékhatárt a követelés eléri, sőt túlhaladja. (XII. 512.) 6. §. 6. pont. A járadékkövetelés megállapítása és azon felül a már lejárt járadékrészletekben való marasztalás iránti per értéke. A járadék iránti perekben a per tárgyának értéke szempontjából nem tesz különbséget, hogy a kereset egyedül a jogviszony megállapítására, vagy ezzel együtt akár a lejárt, akár a lejárandó részletek megítélésére irányul-e s az évi járadék tízszerese a per tárgyának az értéke (Pp. 6. §. 6. pont) akkor is, ha a keresetnek csak a perindítást követő 6 hónapra lejárt nyugdíj a tárgya. (XI. 113., XI. 258.) 6. §. 6. pont. Ha a 41 éves felperes haláláig követel járadékot, közömbös a pertárgy értékelésére, hogy 60 éves korán túli időre már csak csökkentett összegű járadékot kér. 60 éves korát ugyanis a Pp. 6. §. 6. pontjában meghatározott 10 év eltelte után éri el. (XI. 912.) 6. §. 6. pont. Hitelező halála. Ha a keresetnek meghatározott kezdő időponttól a felperes haláláig fizetendő nyugdíj a tárgya és a felperes a per folyamán meghal, ezzel a jogviszony időtartamának végső időpontja is ismeretessé, az egész időtartam pedig határozottá válik. Ilyen esetben a nyugdíjat igénylő életére eső s még nem teljesített nyugdíjszolgáltatások összegét kell a per tárgyának tekinteni. (XIII. 501.) Perérték zárgondnoki számadásra vonatkozó eljárásban: 1. Vht. jelet 249.' §. (XI. 791.) A 7. §. 2. bekezdésére vonatkozólag 1. a 132. §-nál közölt esetet (XII. 630.). 10. §. A hatáskör megállapítására előadott tények figyelembevétele, ha nem a keresetben, hanem utóbb adattak elő. A hatásköri kérdés eldöntésében a keresetben előadott tényállás az irányadó. Azonban a kereseten azt a keresetet kell érteni, amelyet a felperes a szóbeli tárgyaláson előad. Ha tehát a felperes a hatásköri kérdés eldöntéséhez szükséges előadásokat a keresetben nem tette ugyan meg, azonban szóbeli eljárás rendjén azokat pótolta: akkor ez a pótolt teljes kereseti előadás és tényállás az irányadó. (XIII. 120.) 11. §. Az ítélőtábla, mint fellebbezési bíróság hivatalból sem szüntetheti meg a pert azon az alapon, hogy az ügy nem törvényszéki, hanem járásbirósági hatáskörre tartozik. A Pp. 11. §-a kimondja, hogy a törvényszék határozata azon az alapon, hogy az ügy a járásbíróság hatáskörébe tartozik, fellebbvitellel meg nem támadható. Ebből nyilvánvaló, hogy ezt a hatásköri kérdést hivatal-