Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog IV. (Budapest, 1940)

— Pertérték — 71 a felperes egész ingatlanának az értékét befolyásolja, minélfogva az értékelés nem szorítható a beépített telekből álló ingatlannak pusztán ama részére, amelyen az átjárás történt. Ennélfogva a per tárgyának az értéke annál is inkább a felperes telkének értékében határozandó meg, mert az alpereseknek az általa a Pp. 5. §-a alapján vitássá tett perérték meghatározását is érintő ama védekezésére tekintettel, hogy ő azi átjárást telki szolgalom alapján gyakorolja, — az állapítható meg, hogy a kereset elbírálása annak a kérdésnek az eldöntését igényli, hogy a felperes telke tekinthető-e szolgáló teleknek. Ekként tehát a jelen per telki szolgalmát tárgyazó per, amelynél a Pp. 6. §-ának 2. bekezdése szerint a pertárgya értékének meghatározásánál az egész szolgáló telek értéke az irányadó. (XII. 435.) 6. §. 3. pont. Perérték tulajdonközösség megszüntetése iránti perben. A Pp. 6. §-ának 3. pontja szerint osztályperekben, — amelyek közé a tulaj donközösségmegszüntetési per is tartozik, — a felosztandó vagyon értéke az irányadó. Ezt a rendelkezést a Te. 4. §-a csak annyiban módosította, hogy kimondotta, hogy osztályperben a keresettel érvényesített jognak az értéke az irányadó a per tárgya értékének megállapításában. A felperesek a keresetükben a 19 kat. hold területű, az alperesekkel közös ingatlanra kérték a tulajdonközösségnek természetben való megosztás utján való megszüntetését és ezzel kapcsolatosan az egyes tulajdonostársak illetőségére bejegyzett különböző terhek rendezését. Ez tehát a keresettel érvényesített jog, amely nem változott azzal, hogy utóbb annak folytán, hogy az alperesek a tulajdonközösséget maguk között továbbra is fenntartani kívánták, a felperesek oly kérelmet terjesztettek elő, hogy a közösségből csak az illetőségük adassék ki, mert a felperesek illetőségének a közös ingatlanból kizárólagos tulajdonként való kiosztása eredményében egyfelől a felperesek, másfelől az alperesek között az egész ingatlanra, mint felosztandó vagyonra, fennálló tulajdonközösségnek a végleges megszüntetésére vonatkozó jogot érvényesíti. Ebből pedig következik, hogy az adott esetben a Te,. 4. §-a alapján is a per tárgya értékének megállapításánál a megosztani kért közös egész ingatlan értéke az irányadó. (XIII. 551.) 6. §. 6. pont. A kegydij nem sorolható a tartási, vagy élelmezési követelések közé. A per tárgyának az értéke a Pp. 6. §. 6. pontja szerint az évi szolgáltatások tízszerese. (XI. 542.) 6. §. 6. pont. Perérték a kártalanítási járadék iránti perekben. Ha a felperes az orvosi kezelés közben elkövetett műhiba alapján követel kártérítést, akkor noha ez a kártérítési követelés rendeltetésénél fogva a tartási és élelmezési követelésekhez hasonló is, azokkal azonosnak sem anyagi jogi, sem eljárási jogi szempontból nem tekinthető. Az ilyen per értéke a Pp. 6. §-ának 6. pontja alapján, tehát a felperes által követelt évi szolgáltatások tízszeresének az alapul vételével állapítandó meg. (XII. 305.)