Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog IV. (Budapest, 1940)

70 — Perérték — nak a felek által egyezően előadott értéke irányadó, amennyiben az a köztudomással, vagy a bíróság hivatalos tudomásával nem ellenkezik vagy különben valószínűtlennek nem mutatkozik. Ha a perben meghallgatott szakértő a per tárgyának a felek által egyezően előadott értéktől eltérően állapította is meg, ez a körülmény egymagában nem elegendő ok annak a megállapítására, hogy a felek által előadott érték valószínűtlennek mutatkozik. Ennek következtében a pertárgy értékét — és ezzel a felülvizsgálati értéket — nem lehet pusztán a szakértő véleménye alapján a felek által egyezően előadott 5000 pengő értéknél nagyobb összegben megállapítani. (XII. 954.) A pertárgy 'értékének a megállapítása a jelperes által megjelölt értéken felül. A felperes a pertárgy értékét 300 P-re tette, a fellebbezési bíróság 18.000 P-re. A Kúria szerint „A fellebbezési bíróság, — nem a Te. 3. §-ában szabályozott esetről lévén szó, — a Pp. 5. §-a szerint nem volt kötve a felperes értékeléséhez; helyesen járt el tehát, amikor a Pp. 6. §-a alapján s annak megfelelően állapította meg a pertárgy értókét. A megállapítani kért szolgálati jogviszony fennállása esetében a felperes kártérítésképpen a szolgálata alatt élvezett és nem vitás napi 50 dinárt, azaz évi 1800 P-t tevő illetményeit követelhetné. Ilyen időszakos szolgáltatás követelését megalapító jogviszony iránt indított perben pedig, ha a jogviszony fennállásának időtartama korlátolt, de bizonytalan, az évi szolgáltatások értékének tízszerese az irányadó. (Pp. 6. §. 6. pont." (XI. 43.) Per értékelésének felemelése a fellebbezési eljárásban 5000 P-ről 5500 P-re. „Az alperesek válasziratukban kérték a felülvizsgálati kérelem visszautasítását, mert a felperes keresetét 5000 P kártérítési tőke iránt indította, s a keresetét a fellebbezésében csak a felülvizsgálati értékhatár miatt emelte fel 5500 P-re... Az alpereseknek ez az érvelése nem helytálló, mert az érvényesített kártérítési összegnek a kereset szerint 5000 P-ben történt felszámítása is már csupán a felperesnek egyoldalú értékelésén alapszik, ami nem zárja ki a felperesnek azt a jogát, hogy az értékelésre vonatkozó meggyőződését utóbb megváltoztatva, a kereseti összeget ennek megfelelően felemelhesse. Az alperesek által állított, a törvény kijátszását célzó eljárás tehát a felperes részéről meg nem állapítható. E tekintetben tévesen hivatkoznak a kir. Kúria P. III. 1797/1934. sz. illetve P. VII. 688/1936. sz. határozataira, mert ezekben a határozatokban a jelen perbelivel nem azonos jogesetről van szó." (C. P. III. 3125/1936.) 6. §. 2. pont. Telken való átjárástól eltiltás iránti perben a perérték az egész telek értéke, nem csak azé a területé, amelyen az alperes átjár. Mi a szolgalmi per? A felperes keresetlevele szerint az alperes részéről jogszerűnek állított átjárási, tehát szolgalmi jog gyakorlással szemben e jog gyakorlásától való eltiltás iránt indította keresetét. Ennek a szolgalmi jognak a gyakorlása pedig