Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog IV. (Budapest, 1940)

66 — Tőzsdebíróság — A jelzett állásfoglalás mellett szól végül az a tör vény magyarázati szabály, hogy a különbiróságokra vonatkozó rendelkezések, mint kivételes jogszabályok nem tűrnek kiterjesztő értelmezést és így — ha a törvény szövege nem is zárja ki az ellenkező felfogást, — kétség esetén azt szorosan magyarázva, úgy kell alkalmazni, hogy a felek a rendes birói út igénybevételétől ne legyenek elzárva. Nincs törvényes alapja az alperesek azt vitató felülvizsgálati érvelésének sem, hogy a felperesek jogelődje, mint be nem jegyzett társtag, csendes társnak minősül, akire az alávetés érvényessége az idézett jogszabály szerint kiterjed. Nem alapos ez az érvelés azért, mert a csendes társaságot a felhívott törvényhely nem sorolja azok közé a társasági alakzatok közé, amelyek tagjai a közöttük fennálló társasági viszonyból eredő vitás kérdésekre a tözsdebiróság hatáskörét kiköthetik (C. P. IV. 222—1938.). Rendes bíróság hatáskörére és tőzsdebíróság hatáskörére vonatkozó alávetés párhuzamossága. Az alperes részéről a tőzsdebiróság hatáskörének való egyoldalú alávetését a m. kir. Kúriának 53. sz. teljes ülési döntvénye szerint a tőzsdebirósági hatáskör érvényes kikötésének kell tekinteni, s azon az alapon, hogy a felperes az okiratok megküldése előtt nem hívta fel külön az alperes figyelmet az aláirandó szövegnek az alávetésére vonatkozó tartalmára s hogy ezért az okirat aláírásakor annak tartalmát illetően tévedésben volt, az alperes mint nem vitásan kiterjedt szervezettel rendelkező nagy vállalat a vezérigazgatója és ügyvezető igazgatója által aláírt alávetés érvényességét sikerrel már ebből az okból sem vitathatja. (XI. 257.) Hatásköri alávetést tartalmazó okirat elnevezése. A budapesti áru- és értéktőzsde választott bíróságára irányadó eljárási szabályok 2. §-a azt a felet, akire nézve az okiratoknak eredetiben csatolása annak elvesztése vagy megsemmisítése folytán lehetetlenné vált, nem zárja el attól, hogy az alávetésnek érvényes alakban megtörténtét egyéb módon bizonyíthassa és a bizonyítás eredményéhez képest a tőzsdebiróság hatáskörét igénybevehesse. E bizonyításnak nem áll újában a Pp. 141. §-ának a kereset visszautasítására vonatkozó rendelkezése, mert ez a szabály bár pótolható, de felhívásra nem pótolt hiányokra vonatkozik, az alávetési nyilatkozat hiánya ellenben létezésének és tartalmának bizonyítása útján pótolható. (XIII. 188.) Van-e keresethalmazatnak helye, ha egyik követelés érvényesítése rendes bíróság elé a másik a tőzsdebiróság eüé tartozik? A Kúria szerint (C. P. IV. 5093—1937.) nincsen L. a Pp. 132. §-ánál. Elutasíthatja-e hatásköréből a tőzsdebiróság az olyan pert, amelyet rendes bíróság az ő hatáskörében tartozónak mondott ki? L. a Pp. 12. §-nál.