Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog IV. (Budapest, 1940)
— Tőzsdebíróság — 65 biztosítási bíráskodás útjára tartozik, mert ez magánjogi igény (X. 902., XI. 818. B. T.) Társadalombiztosítási hatáskörre vonatkozó határozatokat közlünk a Pp. 180. §. 1, és 2. pontjánál is. A rendes bíróság előtt a székesfőváros tisztviselője nem követelheti az első sorban támasztott nyugdíj követelés elutasítása esetére azt, hogy a bíróság állapítsa meg öregségi illetőleg rokkantsági ellátásra (1928:XL, tc.) való jogát. „Az öregség vagy rokkantság esetére járó igény nemcsak a biztosító intézet és a munkavállaló egymásközti viszonyában, hanem a biztosító intézet helyett felelős munkaadó és a munkavállaló közti jogviszonyban is az 1928: XL. tc.-ken alapul és így az 1932:IV. tc. 4. §. 3. pontja szerint társadalombiztosítási jogviszonyból származik, a törvény 3. §. 1. bek. szerint pedig társadalombitzosítási bíráskodás útjára tartozik". (X. 986.). c) Tőzsdebiróság. A m. kir. Kúriának a P. H. T. 697. számú elvi határozata szerint abban az esetben, ha az alperesként perbe vont fél magát a tőzsdebiróság hatáskörének egyoldalú nyilatkozattal alávetette, a felperes tetszésétől függ, hogy a pert a tőzsdebiróság előtt, vagy az alperesre egyébként hatáskörrel biró és általánosan illetékes bíróság előtt indítsa meg. Ha tehát egyoldalú alávetés esetén egyidejűleg megáll a tőzsdebiróság és a rendes bíróság hatásköre, ugy megáll a tőzsdebiróságnak való alávetés a rendes bírósági hatáskör mellett akkor is, ha a felek az egyébként hatáskörrel biró és általános illetékes bíróságot szerződéssel is, az alávetéssel egyidejűleg külön is kikötötték. (XI. 257.) Az 1881:LIX. tc. 94. §-a c. pontjának alkalmazása szempontjából a tőzsdebirósági hatáskör kikötésének nemcsak az az érvényességi kelléke, hogy a peres kérdés közkereseti társasági jogviszonyból származzék, hanem az is, hogy a kikötés közkereseti társasági tagok között történt. A tagsági minőségnek tehát a kikötés időpontjában fenn kell állania. Ennek az álláspontnak a helyességére utal elsősorban a törvény szövege, amely kifejezetten a közkereseti társaságnak tagjai között a társasági viszonyból felmerülő peres kérdéseket utalja alávetés esetén tőzsdebirósági hatáskörbe. De erre a törvényhozói szándékra kell következtetni a törvényjavaslat törvényhozási tárgyalása alkalmával az igazságügyi bizottságának a képviselőházhoz intézett jelentéséből, amely kiemeli, hogy az igazságszolgáltatás állami feladat, amelyet az államnak független bíróság útján kell gyakorolnia és e szabály alól kivételnek csak fontos okból, akkor is csupán annyiban lehet helye, amennyiben ezt az adott viszonyok között a kereskedelmi forgalom gyors elintézését igénylő érdeke múlhatatlanul megköveteli. 5*