Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog IV. (Budapest, 1940)

— Tőzsdebíróság — 65 biztosítási bíráskodás útjára tartozik, mert ez magánjogi igény (X. 902., XI. 818. B. T.) Társadalombiztosítási hatáskörre vonatkozó határozatokat közlünk a Pp. 180. §. 1, és 2. pontjánál is. A rendes bíróság előtt a székesfőváros tisztviselője nem köve­telheti az első sorban támasztott nyugdíj követelés elutasítása ese­tére azt, hogy a bíróság állapítsa meg öregségi illetőleg rokkant­sági ellátásra (1928:XL, tc.) való jogát. „Az öregség vagy rokkant­ság esetére járó igény nemcsak a biztosító intézet és a munkavál­laló egymásközti viszonyában, hanem a biztosító intézet helyett fe­lelős munkaadó és a munkavállaló közti jogviszonyban is az 1928: XL. tc.-ken alapul és így az 1932:IV. tc. 4. §. 3. pontja szerint tár­sadalombiztosítási jogviszonyból származik, a törvény 3. §. 1. bek. szerint pedig társadalombitzosítási bíráskodás útjára tartozik". (X. 986.). c) Tőzsdebiróság. A m. kir. Kúriának a P. H. T. 697. számú elvi határozata sze­rint abban az esetben, ha az alperesként perbe vont fél magát a tőzsdebiróság hatáskörének egyoldalú nyilatkozattal alávetette, a felperes tetszésétől függ, hogy a pert a tőzsdebiróság előtt, vagy az alperesre egyébként hatáskörrel biró és általánosan illetékes bíró­ság előtt indítsa meg. Ha tehát egyoldalú alávetés esetén egyidejű­leg megáll a tőzsdebiróság és a rendes bíróság hatásköre, ugy megáll a tőzsdebiróságnak való alávetés a rendes bírósági hatás­kör mellett akkor is, ha a felek az egyébként hatáskörrel biró és általános illetékes bíróságot szerződéssel is, az alávetéssel egyide­jűleg külön is kikötötték. (XI. 257.) Az 1881:LIX. tc. 94. §-a c. pontjának alkalmazása szempontjá­ból a tőzsdebirósági hatáskör kikötésének nemcsak az az érvé­nyességi kelléke, hogy a peres kérdés közkereseti társasági jogvi­szonyból származzék, hanem az is, hogy a kikötés közkereseti tár­sasági tagok között történt. A tagsági minőségnek tehát a kikötés időpontjában fenn kell állania. Ennek az álláspontnak a helyes­ségére utal elsősorban a törvény szövege, amely kifejezetten a közkereseti társaságnak tagjai között a társasági viszonyból felme­rülő peres kérdéseket utalja alávetés esetén tőzsdebirósági hatás­körbe. De erre a törvényhozói szándékra kell következtetni a tör­vényjavaslat törvényhozási tárgyalása alkalmával az igazságügyi bizottságának a képviselőházhoz intézett jelentéséből, amely kiemeli, hogy az igazságszolgáltatás állami feladat, amelyet az államnak füg­getlen bíróság útján kell gyakorolnia és e szabály alól kivételnek csak fontos okból, akkor is csupán annyiban lehet helye, amennyi­ben ezt az adott viszonyok között a kereskedelmi forgalom gyors elintézését igénylő érdeke múlhatatlanul megköveteli. 5*

Next

/
Thumbnails
Contents