Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog IV. (Budapest, 1940)

56 — Vegyes közigazgatási ügyek — Kisajátítási egyességen alapuló követelés bírói úton érvényesí­tendő, ha ebben az építési jogszabályokon túlmenő kötelezettség vál­laltatik. (XI. 642. Hb.) A vadászati jognak, mint az 1883:XX. t.-c. 1. §-a értelmében a földtulajdon elválaszthatatlan tartozékának használata tekintetében felmerülő jogviták, ámbár a közérdekkel is kapcsolatosak, mégis tekintettel a magánérdek túlnyomó voltára, általában magánjogi természetűek. Elbírálásuk csak abban az esetben tartozik a közigaz­gatási hatóság hatáskörébe, ha azt valamely törvényes rendelkezés odautalja. A szabályszerűen létrejött vadászati haszonbérleti szerző­dés megszűnésének és a vadászterület birtokbabocsátásának, mint tisztán magánjogi vonatkozású és közigazgatási útra nem utalt kér­désnek az elbírálása kétségtelenül a rendes bíróság hatáskörébe tar­tozik. Ezzel szemben a vadászati jogra vonatkozóan a község által kötött haszonbérleti szerződés felsőbb hatósági jóváhagyását az 1883. évi XX. t.-c. 3. §-ának 2. bekezdése, illetőleg az 1886:XXII. t.-c. 24. §-ának b) pontja, és 120. §-a kötelezően írja elő és a községre nézve a szerződés érvényességi kellékeként jelentkező felsőbb hatósági jóváhagyásra vonatkozó határozat hozatalát a közigazgatási ható­ságnak teszi feladatává. (XII. 657. Hb.) Bírósági mérnökszakértő fegyelmi ügye. Az 1923:XVII. t.-c. 35. §-a értelmében a kamara tagjai mérnöki magángyakorlatukat illetően a kamara fegyelmi hatóság;a alá tartoznak akkor is, ha reá­juk köz- vagy magánalkalmaztatásuknál fogva más fegyelmi ható­ság hatásköre is kiterjed. Az állandóan alkalmazott bírósági szakértő akkor, amikor adott esetben a bíróságtól nyert és vissza nem utasít­ható kirendelés alapján szakvéleményt ad, szakvéleményében fog­lalt nyilatkozata szempontjából hivatali alkalmaztatása körében hi­vatalos — közalkalmazotti — minőségben jár el s tehát ez a vélemé­nyező működése magángyakorlat folytatásának semmiesetre sem tekinthető. Ennek folytán — a kifejtettekhez képest — fegyelmi pa­nasz elbírálása nemcsak a tagjai felett és csak magángyakorlatuk szempontjából fegyelmi jogkörrel bíró Budapesti Mérnöki Kamará­nak, illetőleg annak fegyelmi szervének, hanem az állandó bírósági szakértők fegyelmi ügyeiben eljárni hivatott rendes bíróságnak, mint fegyelmi bíróságnak kizárólagos hatáskörébe tartozik. (XI. 640. Hb.) Erdei úthasználat. Ha a kereset nem arra irányul, hogy a peres út használata felperesnek az 1935:IV. tc. (erdőtörvény) 86. és következő §-ai alapján megengedtessék, hanem arra, hogy az idézett törvénycikk életbelépése előtt is már békésen és szolgalomszerűen gyakorolt úthasználatba a felperes visszahelyeztessék, akkor az igény érvényesítése kétségtelenül polgári perutra tartozik (Pp. 1. §-ának 1. c) pontja) (XI. 865.) Község magántulajdonában álló út használata. A sommás visz­szahelyezési perben nincs jelentősége annak, hogy a birtokháborító tény (kerítésemelés) milyen terület felhasználásával követtetett el, mert csupán a háborítást kell bizonyítani és a birtokháborítás fenn-

Next

/
Thumbnails
Contents