Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog IV. (Budapest, 1940)

— Vegyes közigazgatási ügyek — 55 Védőgát lebontásából származtatott kárkövetelés. A kártérítési ügyek, még ha a vízjoggal többé-kevésbbé szorosan összefüggenek is, vagy ha a kártérítési felelősséget éppen maga a vízjogi törvény állapítja is meg, túlnyomó részben mégsem a vízjogi törvény, hanem az általános magánjog szabályai szerint igazodnak. Ennélfogva az ilyen természetű ügyekben a közigazgatási hatóság előtti eljárásnak csak akkor lehet helye, ha a vízjogi törvénynek valamely szakasza, vagy más törvényes jogszabály az illető ügyekben a közigazgatási hatóság hatáskörét külön rendelkezéssel kifejezetten megállapítja. (1926. Hb. 95/5. szám.) Az 1913:XVIII. törvénycikknek az 1885. évi XXIII. t.-c. 170. és 17. §-át hatályon kívül helyező 26. §-a első bekezdése értelmében a közigazgatási hatóság az 1885:XXIII. t.-c. 168. §-ában említett határozatában a kártalanítás összegét csak abban az esetben állapítja meg, s így a közigazgtási hatóság eljárásának a rendes bírói út igénybevételét csak akkor kell megelőznie, ha a kártalanítás az azt igénylőnek az 1885:XXIII. t.-c. vagy az 1913:XVIII. t.-c. értelmében jár, vagyis ha a kártalanítás iránti igényt, illetőleg kötelezettséget az említett törvények valamelyike megállapítja. Ha tehát a fél kárát egy régi védőtöltésnek a vízszabályozó társulat általi lebontásából származtatja, a kereseti követelés elbírálására a közigazgatási hatóság a rendes bírói utat megelőzően sem hivatott, vagyis a polgári pert az 1913:XVIII. t.-c. 26. §-ában meghatározott közigazgatási hatósági eljárásnak illetőleg határozatnak nem kell megelőznie. (XI. 625. Hb.) Közlekedési út őrzési díjának viselése a városnak magánféllel kötött megállapodása alapján. A város által érvényesített követelés jogalapja az az állított megállapodás, amely építkezéssel kapcsolatosan létesített kisegítő út felügyeletére rendelt biztonsági őr napszámbérének közös viselése tekintetében a város és a részvénytársaság között köttetett. Az a megállapodás, amelyre az irányadó tényállás szerint a város a követelését alapítja, a fentiekre tekintettel magánjogi megállapodás, mert a megállapodás tárgya magánjogi jogviszony, s abban a város, mint magánjogi alany szerepel. (Vesd össze a 7. lap elejével.) Ennélfogva a követelés érvényesítése a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. (XIII. 646. Hb.) Ármentesítési mérnöktervek munkadíja. Ha a mérnök a gátépítésre vonatkozó terveket és költségjegyzéket az ármentesítésben érdekeltektől kapott megrendelés és annak általa történt elfogadása alapján, nem pedig az 1885:XXIII. t.-c. rendelkezése folytán készítette, akkor a tervek és költségjegyzék elkészítésének elvállalása és azok díjai tekintetében közte és a megrendelők között az általános magánjog keretébe tartozó vállalkozási szerződés, nem pedig a vízjogi törvény által szabályozott jogviszony jött létre és így a jogviszony elbírálása a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. (XI. 643. Hb.) Ha az ingatlantulajdonos, aki az útburkolási járulékot más helyett megfizette, ennek megtérítését követeli, akkor megbízás nélküli ügyvitelen alapuló ezen igények elbírálása a rendes bíróság elé tartozik. (XI. 642. Hb.)