Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog IV. (Budapest, 1940)

54 — Katonai gyakorlat-okozta kár — bírálása a közigazgatási hatóság hatáskörébe sem tartozik. (XII. 669. Hb.) A kegyúri jogviszonyból eredő vitás kérdések eldöntése általában., így a kegyúri kötelezettségek terjedelmére vonatkozó viták eldöntése is a Hatásköri Bíróság 1929. Hb. 77. számú határozata és a m. kir. Kúria ennek megfelelő gyakorlata értelmében nem a polgári perútra, hanem a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (C. P. I. 1514/1936.) Felekezeti ügyek a 28—30 lapon is. Katonai gyakorlat által okozott kár. Az 1895:XXXIX. t.-c. 13. §-a, a katonai gyakorlatok alkalmával okozott — a földterületnek gyakorlatra történt használásával felmerült és a gyakorlat következtében előállott — valóságos kár és haszonveszteség megállapítására vonatkozó eljárást korlátozás nélkül a közigazgatási hatóság hatáskörébe utalják. (Az ügyben vadak szétzavarásáról volt szó). A kifejtettek szerint tehát hatályos jogszabály: az 1985:XXXIX. t.-c. 13. §-a, a szóbanforgó magánjogi igény elbírálását közigazgatási hatósági hatáskörbe utalja. Egyébként megemlíti a Hatásköri Bíróság, hogy azonos jogi álláspontot foglalt el az az 1909. Hb. 152. Számú határozatában. (XII. 642. Hb.) Katonai gyakorlaton gondatlanságból okozott kár. Az 1895. évi XXXIX. t.-c. 13. §. 4. bekezdésének rendelkezései a Hatásköri Bíróság állandó gyakorlata szerint nem utalják a csapat és lőgyakorlat alkalmával felmerülő mindennemű kárnak a megtérítése körüli eljárást korlátlanul közigazgatási útra. Az 1895:XXXIX. t.-c, a helyes értelmezés szerint, csakis azokról a károkról szándékozott úgy anyagi jogi, mint eljárási és hatásköri szempontból rendelkezni, amelyeket egyrészt a csapat és lőgyakorlat megtartására szükséges földterületnek a törvény 13. §-a értelmében megengedett, tehát jogos használata okoz, másrészt, amely kár közvetlenül a gyakorlat következtében merül fel. (1913. Hb. 92., 1920. Hb. 37., 1930. Hb. 19.) Ennek megfelelően döntött a Hatásköri Bíróság legutóbb hozott 1938. Hb. 19. számú határozatában is. Ha a kárt okozó erdőtűz nem a gyakorlat következtében és nem is a földterületnek a gyakorlatra használása folytán közvetlenül keletkezett, hanem az — bár a gyakorlat alkalmával — de más károsító okból: a gyakorlaton résztvett biztonsági őrök, vagy más katonák — állítólagos — gondatlansága következtében támadt, akkor arra az esetre az idézett §-ban a közigazgatási hatóság hatáskörét megállapító rendelkezése alkalmazást nem nyerhet. Következőleg ez a kérdés, magánjogi ügyről lévén szó, a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. (XIII. 673. Hb.) Alapítványi kedvezményekre való igényjogosultság megállapítása. Az a kérdés, hogy van-e olyan jogcím, amelynek alapján a fél az alapítványi igényjogosultak körébe tartozik, vagyis, hogy ennek a jogcímnek előfeltételei jogilag megállapíthatók-e, a kérdés jogi természeténél fogva kívül esik az alapítványok közjogi természetű jogviszonyain és kizárólag magánjogi jogviszony alapján dönthető el. Következőleg a kérdés eldöntése a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. (XIII. 643. Hb.)