Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog IV. (Budapest, 1940)
50 — Vegyes közigazg. jogviszonyok — bíróság, hanem a közigazgatási hatóság hatáskörét kell megállapítani. (XI. 639. Hb.) Telekkönyvi törlési per OTI követelés ügyében. A törlési kérelem nem arra van alapítva, hogy a jelzálogjog bekebelezésével a telekkönyvi hatóság valamely telekkönyvi eljárási jogszabályt sértett, hanem arra, hogy az Országos Társadalombiztosító Intézet érvénytelenül szerzett jelzálogjogot, mert nem volt biztosítható, továbbá, hogy erre tekintettel az Intézet követelése nem tartozik a védettség alól kivett követelések közé. A KKHÖ. 81. §. 4. c) pont és 81. §. utolsó bek. szerint azonban bemutatott hátraléki kimutatás alapján bekebelezett jelzálogjog törlésének bármilyen — a tkvi hatóság eljárását nem érintő — címen elrendelésére a közigazgatási hatóság, végső fokon a Közigazgatási Bíróság hivatott. Nem változtat ezen az, hogy a törlési kérelem arra van alapítva, hogy a követelés a hátraléki kimutatásba nem volt felvehető, mert ez érdemi kérdés (XII. 655. Hb.) Hasonló aljelzálogjog tekintetében. (XIII. 653. Hb.) Útburkolási járulék tkvi törlése. Az útburkolási járulék a Hatásköri Bíróság (IL sz. teljesülési határozat stb.) és a rendes bíróság állandó gyakorlata szerint közjogi jellegű szolgáltatás. Ha a jelzálogjogos hitelező a jelzálogjogát megelőzően hátraléki kimutatás alapján bekebelezett útburkolási járulék kivetése mérvének jogosságát és helyes voltát vitatja, akkor ennek elbírálására az 1912. évi LVIII. t.-c. 12. §-a szerint a közigazgatási hatóság, és az 1896:XXVI. t.-c. 34. §-ának 2. pontja és a KKHÖ. 104. §. 4. pontja alapján a Közigazgatási Bíróság hivatott. (XIII. 656. Hb.) Kéményseprési díj. Az 1922:XII. t.-c. 64. §. 2. bekezdésének utolsó mondata kimondja, hogy a kéménytisztításért fizetendő díjak tekintetében támadt. vita eldöntésére az iparhatóság illetékes, az 1000/1935. K. M. számú rendelet 27. §-a pedig kimondja, hogyha a munkadíj jogalapja vagy összegszerűsége tekintetében a kéményseprő és az érdekelt fél között vita támad, annak eldöntése az iparhatóság hatáskörébe tartozik. (XII. 673. Hb.) Közterülethasználat. A használatba bocsátott helyiség (katonai laktanyában a markotányos helyisége) olyan épületben van, amelynél a katonai állományhoz nem tartozó egyének tartózkodásának megengedése vagy megszüntetése tekintetében a rendelkezési jog egyedül a parancsnokságoknak a katonai, tehát az állami érdekeket szem előtt tartó szabad belátására tartozik. A m. kir. Kúria azt is figyelembe vette, hogy az adott esetben a katonai igazgatás a helyiséget ellenszolgáltatás nélkül és kizárólag csak a katonai szolgálati érdekek biztosítása céljából adta át használatba. így nem fér kétség ahhoz, hogy ezúttal nem magánjogi értelemben vett bérleti szerződés, hanem közjogi természetű jogviszony keletkezett. Nincs döntő jelentősége annak, hogy ezúttal az okiratban a felek azt bérleti szerződésnek nevezték el és a vitás kérdésekben igénybe veendő bíróságot illetően az illetékességet és hatáskört érintő kikötést is felvettek, mert az ügylet az általa szabályozott jogviszony jogi ter-