Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog IV. (Budapest, 1940)

46 — Gyermek- és unokatartás — ződés megkötésének alakszerűségeire, vagy egyúttal a szerződésnek a törvényben felsorolt tartalmi kellékeire is vonatkozik-e? A Hatásköri Biróság megállapítása szerint a „törvényben meghatározott mód" alatt kétségtelenül a szerződés megkötésének alakszerűségét és nem tartalmát kell érteni. (Hasonló: 1902. Hb. 4. és 1912. Hb. 95 sz.) (XII. 645. Hb.) V. Közjogi (közigazgatási jogi) és magánjogi jogviszonyból felmerülő egyéb igénfyek. a) Törvényes gyermek- és unokatartás; gondnokságból felmerülő díjak. Örökbefogadott gyermek. Az 1930:XXXIV. t.-c. 137. §-a szerint „a törvényes kiskorú gyermek elhelyezésének és tartásának kérdésében a gyámhatóság határoz". Az örökbefogadott jogállása az örökbefogadóval szemben ugyanaz, mint a törvényes gyermeké. Az anyagi jog szerint való egyenlőség pedig maga után vonja az alaki jog terén való egyenlőséget. (1910:Hb. 5., 1925. Hb. 27. és 1927. Hb. 41.) Nincs befolyással a közigazgatási hatóság hatáskörére az a körülmény, hogy az örökbefogadott kiskorú továbbra is anyjának természetes és törvényes gyámsága alatt maradt, mert ez a körülmény az örökbefogadásból folyó tartási igénnyel — amely az örökbefogadó kötelezettsége — összefüggésben nincs. De nem változtat a közigazgatási hatóság hatáskörén az sem, hogy az örökbefogadás előtt az örökbefogadót, mint természetes atyát a rendes bíróság gyermektartásdíj fizetésére kötelezte. (XII. 660. Hb.) Az 1930:XXXIV. t.-c. 137. §-a a kiskorú gyermek tartásának ügyét általánosságban a gyámhatóság elé utalja, amint ennek a Hatásköri Bíróság teljes ülési határozatában, annak indokolása V .részében, kifejezést adott. Ebből folyóan akár az édes szülők egymásközti viszonyában, akár a szülő és az örökbefogadó között támad a törvényes kiskorú gyermek tartása iránti követelés, annak elbírálása a gyámhatóság hatáskörébe tartozik. A fentebb kiemelt hatásköri szabályokkal nincsen jelentősége annak, hogy a kiskorúak személyi és vagyoni ügyeiben a magyar árvaszéknek csak korlátozott a hatásköre, annálfogva, hogy ők román állampolgárok és ingatlanaiknak is csak egy kisebb része fekszik Magyarországon, túlnyomó része pedig román államban, mert ezek a körülmények nem teszik mellőzhetővé a törvényes hatásköri szabályokat. (XII. A rendes biróság hatásköre a törvényesen elvált szülők törvényes gyermekeinek tartása tárgyában való intézkedése, a bontó per folyamatbatételével kezdődik és bontó ítéletnek jogerőre emelkedésével véget ér, vagyis ezután az időpont után a gyermektartás kérdésében való határozás joga — akár élt megelőzően e jogával a házassági per bírósága, akár nem — véglegesen a gyámhatóságra hárul át. (XI. 627. Hb.) Törvényes gyermek gyógykezelési és temetési költsége. A Hatásköri Bíróság állandó gyakorlata szerint a gyermektartásdíj fo-