Sárffy Andor (szerk.): A Jogi Hírlap Döntvénytára. Polgári eljárási jog IV. (Budapest, 1940)

— Napszámos bére — 39 Házvezető. Felperes az elhalt szolgálatadónak (nőtlen já­rási állatorvos) főzött, takarított, varrt, mosott, egyszóval a ház­tartásában és gazdaságában az összes alantas teendőket személye­sen végezte. Személyes előadás szerint azonban mosónő mindig volt a házban és a felperes az állása elfoglalása után másfél évre bejárónőt is kapott, de a bejárónő nem volt mindig az elhalt há­zában. A kapott háztartási pénzzel az elhaltnak rendszeresen el­számolt. Megegyeztek, hogy ha a cselédbérek általában csökken­nek, akkor a cselédbéren felül igért havi 250 K. jutalom is csök­kenni fog. Ebből megállapítható, hogy a felek maguk is cselédi szolgálatnak tekintették a felperes szolgálatát. Mindebből a Kúria arra következtetett, hogy az öt elemit végzett felperes nem ház­vezetőnő, hanem cseléd volt, mert nem teljesített magasabb mű­veltséget feltételező szolgálatot, aminő például a háztartás önálló vezetése, a cselédszemélyzet felett való felügyelet stb. (C. P. II. 4769/1937.) A házi napszámos napszámbér iránt támasztott igényének az elbírálása az 1876:XIII. t.-s. 115. §-a alapján a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. Az 1898 : II. t.-c. a gazdasági mun­kásokat és a gazdasági napszámosokat, az 1907: XLV. t.-c. pedig a gazdasági cselédeket kivette ugyan az 1876 : XIII. t.-c. hatálya alól, de még ma is az utóbbi törvény hatálya alá tartoznak a házi cselédek és a kizárólag háztartás körül foglalkoztatott mun­kások és napszámosok. Az 1876 : XIII. t.-c. V. fejezete ugyanis — amint azt már e fejezet címe önmagában kifejezésre juttatja — nemcsak a mezei munkásokról, hanem „általában a napszámosok­ról" rendelkezik és a napszámosokról szóló 96—106. §-okban sincs olyan rendelkezés, amely kizárólag csak a mezei napszámosokra vonatkoznék. A mezőgazdasági munkások jogviszonyait szabályozó 1898 : II. t.-c. az 1876 : XIII. t.-c. V., VI. és VII. fejezetét nem tel­jes egészében, hanem — a 78. §-ból kitűnőleg — ezeknek a fejeze­teknek csak a mezei munkásokra és a mezei napszámosokra vo­natkozó részét helyezte hatályon kívül. Erre tekintettel az 1876 : XIII. t.-c. idézett fejezeteinek a napszámosokról rendelkező sza­bályait a nem gazdasági, vagy a házi napszámosokra ma is alkal­mazni kell. (XIII. 658. Hb.) Házfelügyelő feleségének a kikötött munkán felül végzett munkáért követelt napszáma. A házfelügyelő felesége igényét nap­számosként érvényesítette. A nevezett háztartási (nagymosás, va­salás, takarítás stb.) munkája után — hiányozván abból a szol­gálatnak állandó és folytonossági jellege, valamint a munkavál­laló munkaidejének és munkaerejének a szolgálatadó részére kizá­rólagos és megszakítás nélküli igénybevétele — a helyes jogi mi­nősítés szerint házi napszámosnak is minősül. Az általa ezekért a munkálatokért követelt ellenérték tehát napszámbér. (XIII. 658. Hb.) Házfelügyelő által alkalmazott segédházfelügyelőnek a ház­tulajdonosnál végzett munkája. Nagytakarítási és egyéb háztar-

Next

/
Thumbnails
Contents